Hirdetés

Lájkolj eszmét, követőm!

Burus János Botond
Becsült olvasási idő: 4 perc

Ad 1.: Miután betöltöttem a tizennyolcat, az első lehetséges alkalommal elmentem szavazni, egyrészt mert roppantmód felnőttdolognak találtam, másrészt mert úgy gondoltam, a részvétellel tartozom azoknak, akik azt lehetővé tették számomra. Az idő borongós volt, én ünnepélyes, a tuspárna elfáradt, a fülke drapériája könyökmagasságban zsíros. Emlékszem, milyen érzés volt: jó.
Ad 2: Kampányidőszak van, politikai szempontból ideges periódus. Kedélycsillapítónak kijelentem: nem arra apropózok, hogy a fiatalok úgysem veszik komolyan a szavazást, nem gondolom, hogy esetükben a közügyek iránti érdektelenség lenne a normális, nem sugalmazom, hogy a választójogi korhatárt feljebb kellene emelni. Ellenkezőleg: minden fiatalt arra buzdítok, hogy menjen el szavazni. 
Ad 3: Csak akkor ne csodálkozzunk rajta, ha más is.
A választási matematika tudományos jövendőmondás. Romániában a képlet most úgy néz ki, hogy mintegy 1,1 millió olyan fiatal van, aki az idén szavazhat először. És  most először a szavazati joggal rendelkezők halmazában a 65 év fölöttiek csoportja kisebb, mint a 18–35 év közöttiek csoportja. Azaz elméletileg a fiatalok dönthetik el a választások kimenetelét, bát ezt a tételmondatot árnyalni kell, mert a fiatalok halmaza nem homogén, jelentős eltéréseket mutat világnézet, életszínvonal, lakhely, képzettség, érdeklődés, mobilitás és még sok egyéb tényező mentén. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a 30 alattiak körében az Európai Unióban jelenleg Romániában a legnagyobb a szavazókedv: az EB friss felmérése szerint nálunk a fiatalok 78 százaléka el akar menni szavazni június 9-én. E tekintetben magasan az uniós átlag (64%) fölött vagyunk. És itt jön a torokköszörülés: egy másik, az IRES közvélemény-kutató által végzett felmérés szerint a romániai fiatalok körében az AUR a legnépszerűbb párt. Ennek kapcsán az elemzők és kommentátorok rögtön kiemelték azt az összefüggést, hogy a fiatalok a közösségi médiát használják tájékozódásra és referenciának, ahol pedig nagyon erős az AUR jelenléte és üzenete. Ez igaz, de a felmérés adataiból az is kiderül, hogy a fiatalok nem bíznak a vezetőkben, a politikai pártokban, az államelnökben, a parlamentben és a kormányban, elégedetlenek az ország és a saját maguk helyzetével – amiből én azt a következtetést vonom le, hogy szavazatuk nem valaki mellett, hanem valakik ellen szólhat. (Persze ettől még az AUR ugyanúgy profitál a protestszavazatokból, mint a meggyőződéses támogatóik voksaiból.) Itt azonban meg kell állnunk: az, hogy a fiatalság lázadó, elit- és establishment-ellenes, aligha újdonság, és ebből a korábbi választásokon más pártok is profitáltak már – 2020-ban például az USR, de ha visszamegyek az időben 2000-be, az „én” első választásomig, azon is jelentős pozícióra tett szert a kétségbeesését az urnáknál kikiabáló fiatalok révén a nacionalista PRM. 


Hirdetés


Egy gondolatkísérlet kedvéért feltételezzük, hogy az AUR jól profitál a fiatalok szavazataiból – milyen tanulságot von le ebből a többi párt? Logikusan azt, hogy versenyezniük kell a fiatalok figyelméért, aminek első gyakorlati megvalósítása az lesz, hogy erősíteni fogják a közösségi médiában való jelenlétüket, igyekezni fognak többet és vonzóbban kommunikálni az épp divatos TikTokon. Fogadok, hogy nem tokás-borostás pártelnökök mondják majd szelfikamerába az üzenetet, hanem több tíz- meg százezer követővel rendelkező influenszerek, akiknek politikai tartalmat sem lesz nehezebb eladni tizenéveseknek, mint szempillaspirált vagy fehérjeport. És ne legyünk naivak: ezek az üzenetek 13–15 éveseket fognak célba venni és befolyásolni, mint a jövő szavazóit. És akkor mit teszünk? Bevisszük a politikát az iskolákba, átlépve egy vörös vonalat? Nem visszük, és hagyjuk, hogy egy Instagram-modell mondja el a gyermekeinknek, melyik pártnál van a bölcsek köve? Vagy mindezt disztópiának tartják? Lehet. De az tény, hogy több EU-tagországban már most 16 vagy 17 év a választójogi korhatár (Romániában is volt már ilyen tervezet a szenátus asztalán 2022-ben, csak alkotmányossági okból elhasalt), illetve van olyan tagország, ahol  júniusban 16 vagy 17 éves fiatalok is jelölhetők és megválaszthatók polgármesternek, teljes, a parlament által megszavazott és törvénnyel garantált jogkörrel. Sört nem ihat, haza kell érjen este tízre, de egy várost már elvezethet, ha elég sulistársának ígért menő koncerteket és a kémiaórák számának radikális csökkentését. És ez számomra előrevetíti, mi történik majd, amikor a pártok a fiatalokra néznek, és csak számokat látnak. 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!