Hirdetés

Kétélű fegyver

Máthé-Háromszéki Eszter
Becsült olvasási idő: 3 perc

„Sok kisrácnak lettem példakép a szemében / Nem CR7 mezben járnak már, az enyémben / De mindig keményen dolgozom, mint Ronaldo / A siker lehet gyors, nem mulandó / Mert holnap felül kell múljam, ezért általában úgy van / Engem nem találsz a klubban, mégis hányszor berúgtam…” – rappel ablakzörgető hangerővel reggelente a magyar válogatott csapatkapitánya, Szoboszlai Dominik az autómban a fiaim kérésére. Természetesen nem arról van szó, hogy a futballista pályát váltott volna (bár tény, hogy Montenegró legyőzése után tartott beszéde több emberhez eljutott és lelkesítőbb volt, mint sok más fizetett szónoké), mindössze egy kreatív csapat írt egy dalszöveget, amit aztán a mesterséges intelligencia segítségével a sportoló és a dal eredeti előadója, Azahriah hangszínére formáltak, és január közepe óta lassan 1,5 millióan hallgattak meg a legnagyobb videómegosztó portálon. Az, hogy a gyerekek zenei ízlése hogyan alakul, mennyire tudunk hatással lenni rá mi, szülők, és mennyire határozzák meg a kortársak, most inkább hagyjuk, inkább örülök annak, hogy a zene által gördülékenyebben, jókedvvel indulnak a reggelek. A mesterséges intelligencia ekként való felhasználásával viszont úgy érzem, lesz még dolgunk és feladatunk, hiszen amíg a fenti példa ártalmatlan móka, a zene leírásában megtalálható, hogy nem valós közreműködésről van szó, és a szurkolók is pozitívan fogadták, addig a közelmúltban számos példával találkoztunk, ahol más céllal használták a kétélű fegyvert, a mesterséges intelligenciát.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés


Az Economedia cikkezett arról például, hogy a közel­múltban több közösségi médiás felületen is olyan videók jelentek meg a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökéről, Mugur Isărescuról, amelyben a hangját és az arcképét felhasználva próbálják meggyőzni az embereket, hogy befektessenek egy nem létező platformon. Neve is van a műfajnak, deepfake, ami a Wikipédia meghatározása szerint olyan, a hitelességét tekintve rendkívül meggyőző videó, amelyben általában emberek arcát felhasználva hamis képmásokat mutatnak be, és melyeket mesterséges intelligencia felhasználásával állítottak elő. A fent említett videókban Isărescu, aki korábbi felmérések szerint az egyik legnagyobb bizalmi indexű közéleti szereplő az országban, azt állítja, hogy „az olasz Enel energetikai óriáscég románoknak ad el részvényeket, havonta 9000 lej vagy még több garantált profittal kecsegtetve a mindössze 1200 lejes minimális befektetés után”. A HotNews azt is megjegyzi, hogy a BNR illetékesei jelentették a videót a Facebooknak, de azt a választ kapták, hogy a deepfake videó nem sérti a közösségi alapelveket. Így nem maradt más hátra, mint a védekezés, a magyarázkodás és a reménykedés, hogy legalább annyi emberhez eljut a Román Nemzeti Bank közleménye, miszerint nem tesznek befektetési ajánlásokat és javaslatokat, mint a jelentős jövedelemmel kecsegtető videó.
Szülőként pedig újabb kihívással szembesülünk: a zenei ízlés alakítgatása elenyésző fontosságú ahhoz mérten, hogy mekkora feladat felkészíteni egyik oldalon a gyerekeinket, másik oldalon a felmenőinket, szüleinket, nagyszüleinket az új technológiai teremtette csalási lehetőségekre. Hiszen előfordulhat, hogy 
a telefonból a segítségkérés az unoka hangján szól, de a pénz valaki más számlájára érkezik.
 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!