Az elmúlt időszakban infrastrukturális szerződések tömkelegét írták alá az Anghel Saligny és az Országos Helyreállítási projektek keretein belül. Előbbi programból helyi utakat korszerűsítenek, ivóvíz- és csatornahálózatokat bővítenek ki vagy korszerűsítenek. Ezzel 2116-ra emelkedett az Anghel Saligny beruházási program keretében aláírt finanszírozási szerződések száma, a projektek összértéke pedig meghaladja a 23 milliárd lejt – tájékoztatott közleményében a minisztérium.
Utóbbi projekt, azaz az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt 250 millió eurós támogatásnak köszönhetően több mint 1200, főként elszigetelt vidéki település kap elektromos iskolabuszt ezek között Hargita megyei nyertesek is szerepelnek. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy több mint másfél hónappal ezelőtt több mint egymilliárd eurót különítettek el a PNRR-ből 5600 közoktatási intézmény felszerelésére, most pedig további 250 millió euróra rúgó szerződést írnak alá tanulók szállítására használt kisbuszok beszerzésére. A tanügyminiszter szerint az elektromos iskolabuszok beszerzésével közel 213 000 tanuló iskolába való szállítását oldják meg biztonságos és fenntartható módon. A szerződések aláírását követően a helyi hatóságok megkezdik a kisbuszok megvásárlásához szükséges lépéseket. 
Az új bértörvény a tanárok teljesítményalapú bérezésének rendszerét is magában foglalja várhatóan. A miniszterelnök ezt a kormánypalotában nyilatkozta, ahol az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott iskolabusz-beszerzési szerződéseket írtak alá. A tanárokra utalva Ciolacu azt mondta, „nem elég megjelenni az osztályteremben”,  teljes odaadásra van szükség, arra, hogy irányt mutassanak a fiataloknak, hogy az iskolából szilárd tudásalapokkal és jól meghatározott értékrenddel távozzanak. Kifejtette, teljesen tisztában van a jelenlegi hazai oktatási rendszer korlátaival, ezért nem is kér „lehetetlen dolgokat” a tanároktól, azt viszont igen, hogy megfelelően végezzék a munkájukat. „Nem vicceltem, amikor azt mondtam, hogy az új bértörvény egy olyan rendszert is magában foglal majd, amely konkrétan tükrözni fogja a szakma iránti tiszteletet és a teljesítményt. Tudjuk, hogy ezek Bukarestben nem viccelnek. Vagy mégis? Az augusztusi nagy önkormányzatokat érintő megszorítások belebegtetése után, harmadjára mintha első körben csak vicceltek volna, mégis sikerült jóval enyhébb verzióval előállni – teszem hozzá azonnal, még szerencse. Az oktatást tekintve a kormányprogram prioritásként jelöli meg. A kormány feladatának érzi, hogy minden tanuló számára méltó oktatási körülményeket biztosítson, függetlenül a környezettől, ahonnan a diák származik. „Szintén a mi feladatunk, hogy romániai karrier választására bátorítsuk őket. Csak így építhetnek itthon jövőt a fiatalok.” Hogy is van ez most? Jövőt valóban?! Mégis milyen áron? A jelek szerint elsősorban építőmunkásokra lesz szükség ennyi infrastrukturális beruházás megvalósításához, viszont színházakra, a kultúránk ápolóira nincs szükség, az új világban infra „s” kulturálisak leszünk?