Az idei érettségi vizsga számadatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy jobban sikerült a Hargita megyei diákok számára, mint tavaly. Főként a román nyelv és irodalom tantárgynál javultak szembetűnő módon az eredmények: ha hinni lehet a sajtóinformációknak, akkor tavaly a vizsgára jelentkező diákoknak 57,59 százaléka kapott ötösnél nagyobb osztályzatot, idén ez az arány 72,03 százalékra növekedett. A jobb eredményeket a megkérdezett szakpolitikusok, oktatási szakemberek azzal magyarázzák, hogy az idén végzettek már sajátos, a kisebbségi tanulók számára készített tanterv alapján, sajátos, a kisebbségieknek írt tankönyvekből tanulták a nyelvet, és sajátos, a nem román anyanyelvűeknek kidolgozott tételsort kaptak az érettségi vizsgán.

És felfigyeltem a véleményeket olvasva egy fontos mondatra: a magyar tagozaton végzett vizsgázók nem „lebutított” tételt kaptak – azaz magas, a román tagozaton tanuló társaikéhoz hasonló volt az elvárásszint, az eredmények pedig az oktatási módszer hatékonyságát igazolják: a román érettségin a magyar tagozaton tanuló diákok többsége által kapott jegyek többsége a 7 és 9 közötti értéktartományban helyezkedik el, miközben a románul tanuló diákoknál magasabb volt a 9-es fölötti osztályzatot elérő diákok aránya. Tegyük hozzá: ez természetes, ugyanis anyanyelvükből vizsgáztak, az ő román vizsgaeredményeik a magyarul tanuló diákok anyanyelvi vizsgaeredményeivel mérhetők össze. Tehát az idei érettségi vizsga hozzájárult a románul és a magyarul tanuló diákok közötti esélyegyenlőség közelítéséhez, az új nyelvoktatási és vizsgáztatási módszernek pedig éppen ez volt az egyik célja – s a jelek szerint sikerült közelíteni ehhez a célhoz, legalábbis ezt tanúsítják a vizsgaeredmények.

De messze állunk még a valós esélyegyenlőségtől mindaddig, amíg a magyarul tanuló diákok több tantárgyat tanulnak, több tanórájuk van hetente, mint románul tanuló társaiknak, és több vizsgán kell számot adniuk tudásukról – vagy felkészültségükről? –, mint a román nyelvű iskolában tanuló diákok. Az idei, megváltozott vizsgarenddel kiteljesített sajátos nyelvoktatás másik, talán a legfontosabb célja azonban a román nyelv eredményes tanulása, elsajátítása. Ezen a téren pedig nyilván még nagyon sok a tennivaló, a magyar többségű területeken ugyanis a román nyelv a diákok és a szülők jelentős hányada számára csak egy ugyanolyan értelmetlennek tartott tantárgy, mint a matematikai analízis, a kémia, a biológia vagy az ének-zene, nem kommunikációs eszköz, amelyet a környezetünkkel való kapcsolattartásra használunk a mindennapi életben. A vizsgaeredményeken sikerült javítani, így a diákok esélyegyenlőségén is az egyetemi felvételik során, a kérdés számomra az, hogy a tudásszint nőtt-e, jobban értik és beszélik vajon a román nyelvet az idén végzettek, mint, teszem azt, az egy évvel vagy tíz évvel korábban végzett társaik? Ha erre a kérdésre igen a válasz, akkor valóban elmondható, hogy az érettségi vizsga jobban sikerült a Hargita megyei diákok számára, mint tavaly.