Ritka véletlen egybeesés, hogy húsvét vasárnapja és a nyári időszámítás kezdete ugyanarra a napra esik. Most mégis így lesz, szombatról vasárnapra virradóan 3 órakor 4 órára kell állítani az órát. Résen kell lennie mindenkinek, aki templomba akar menni, különben még lekési a misét, istentiszteletet.
Holnapi, tematikus lapszámunkban számos írás foglalkozik a húsvéti ünnepkörrel (igen, ez itt a reklám helye), ezért jómagam maradok az óraátállításnál. Illetve nem is feltétlenül csak annál. Az óraátállítás ugyanis állatorvosi lova az olyan helyzeteknek, amikor valamilyen elkerülhetetlen változtatással kell szembenéznünk, át kell állnunk.

A nyári és a téli időszámítás váltakozása eddig is sok vitát szült, az Európai Unió megpróbálta eltörölni, de nem sikerült neki. Arról volt szó, hogy az EU valamennyi állama eldönti, hogy melyik időszámítást választja, és azután annál marad. Már 2021-től szerették volna bevezetni, csak nem jött össze. Ahhoz képest, hogy milyen jelentéktelen apróságnak tűnik elsőre, meglehetősen kemény diónak bizonyult a döntéshozók számára. A közvélemény ugyanis megosztott. Nem egyszerű eldönteni, hogy egy adott ország a téli vagy a nyári időszámítást választja-e. Példának okáért, ha Magyarország és a többi nyugati-európai ország a nyári időszámítás mellett dönt, Románia pedig a télit tartaná meg, akkor hirtelen azonos időzónába kerülnénk a közép-európai országokkal. Ellenben, ha az uniós országok összevissza váltogatnák, hogy melyik időszámítást választják, az simán káoszhoz vezethetne. Elég ha a nemzetközi vasúti menetrendek összehangolására gondolunk.
A napokban számos mém terjengett a világhálón az óraátállítással kapcsolatban, hol a székelyekre, hol az indiánokra hivatkozva sütötték el azt a poént, hogy ha az ember kivág a takarója egyik végéből és a kivágott részt hozzávarja a másik végéhez, attól még nem lesz hosszabb a takarója. A nyári időszámítás bevezetésének ugyanis épp az volt az oka, hogy így több órát tart a nappal, abban az időszakban, amikor az emberek aktívak, később kell villanyt gyújtani, és így lehet energiát spórolni. A nyári időszámítás angol megnevezése tükörfordításban pont ezt jelenti: nappali fényt megtakarító idő (daylight saving time.)
Az átállásnak ugyanakkor van emberi, ha úgy tetszik, túlságosan is emberi oldala. Magyarán nyűgös. Az ember fiának (lányának is) kialakult életritmusa van, a biológiai óránk külön ébresztő vagy kakasszó nélkül is tudja, mikor kell felkelnünk. Ezt a megszokott rendet borítja fel az óraátállítás. Nem tagadom, magam is nyűgösebb vagyok ilyenkor, milyen dolog már, hogy egy nap kevesebbet alhatunk egy órával. Más kérdés, hogy annak azért örülök, hogy este később lesz sötét. Jól jön ez például olyankor, ha késő délután utazunk a megye egyik végéből a másikba.
Ettől függetlenül teljes mértékben együtt tudok érezni azokkal a felebarátaimmal, akiknek morgós a kedvük az átállástól. Elvégre nem bűn az, ha bosszankodunk egy kicsit azon, hogy oda a megszokott kényelmünk.