Nemrég olvastam, hogy Ausztráliában példátlan szigorral készülnek fellépni a fiatalok mentális egészségének védelme érdekében: 16 év alatt törvénnyel tiltanák a közösségi média használatát. Az utóbbi időben már több országban felmerült a korlátozás szükségessége, miután aggasztó kutatási eredmények látnak napvilágot, amelyek arra mutatnak rá, hogy milyen súlyos károkat okoz, ha a tinédzser naphosszat a TikTokon, Instagramon, Facebookon stb. lóg.
Nincs mit szépíteni, szabályszerű függőség alakulhat ki, amellyel szemben – egyébként bármilyen függőséggel szemben – a fiatalok különösen veszélyeztetettek. Nagy általánosságban depressziót, kezelhetetlen dühkitöréseket, szorongást, az iskolai teljesítmény és a szociális kapcsolatok romlását, valóságérzékelés-torzulást, testképzavart okozhat a social media mértéktelen használata, de nemrég egy magyarországi kutatás egy újabb lehetséges kockázatra irányította a figyelmet, ami a cyberchondria, azaz a hipochondria (mi maradjunk a betegségszorongásnál) „online változata”. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vizsgálatában egy „álinfluenszer” TikTok-videójának értékelésére kért fel fiatalokat, amely egy kitalált mentális zavarról szólt. A fiatalok majdnem fele elhitte, hogy létezik virtuális identitás disszociációs zavar (VIDZ), sőt, „rájöttek”, hogy ők maguk is abban szenvednek. Tehát a fiatalok különösen hajlamosak kételkedés nélkül elhinni az online térben megjelenő információkat, és egyre inkább terjed, hogy internetes videók, cikkek alapján különféle pszichés-, neurológiai és mentális zavarokkal diagnosztizálják saját magukat. Orvosi kontroll nélkül, miközben egyébként egészségesek lennének…

A közösségi média problematikus használatában ráadásul a hazai tinédzserek élen járnak: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég közzétett adatai szerint 44 vizsgált ország körül Romániában a legmagasabb az arány, 28 százalékuk érintett, miközben az ellenpólus Hollandiában csak a fiatalok 3 százalékát veszélyezteti a közösségi média világába való „belefulladás”! A 2022-ben készült felmérés szerint a 13–15 év közöttieknél terjed leginkább a baj, és a lányok körében nagyobb arányban (13%, szemben a fiúk 9%-os érintettségével) észlelhetők az olyan vészjósló tünetek, mint az online térben való létezés szabályozásának képtelensége, a félelem, hogy kimaradnak valamiből, és az, amikor egyéb, korábban kedvelt tevékenységek tűnnek el az életükből a TikTokozás miatt, miközben mindez a fizikai egészségre is negatívan hat. A fiúkat viszont az online játékfüggőség veszélyezteti jobban, és a tanulmány külön felhívja a figyelmet arra, hogy a közösségi médián lógó tinédzserek körében jóval nagyobb a kockázata annak, hogy kialakul ez a típusú függőség.
A WHO munkatársai szerint igencsak eljött az ideje annak, hogy érdemi intézkedéseket foganatosítsanak a kormányok, a közösségi platformok működtetői a kockázatok csökkentésére, a fiatal generációk védelmében. A tudatos internethasználat és a kritikus médiafogyasztás tanítása megkerülhetetlenné vált, de a hazai tantervekből továbbra is hiányzik ez a téma (akárcsak az ugyanígy égetően fontos pénzügyi tudatosságra nevelés, nem beszélve a szexuális nevelésről), sőt problémát jelent az is, hogy a tanítást/nevelést/tudatosítást a pedagógusokkal (és a szülőkkel!) kellene kezdeni.
Mit lehet tenni addig, amíg valami nem változik? Például megnézni, hogy miben mások, mitől működnek másképp azok a fiatalok, akik nem hitték el a VIDZ nevű zavar létezését, vagy a holland tinik, akiket nem szippantotta be annyira egyik közösségi platform sem. Vagy – legalább ebben az esetben – nagyon komolyan venni a prevenciót, és végre leszokni arról, hogy a kétéves kezébe okostelefont adjunk, és a kilencévesnek, kicselezve az aktuális szabályokat, Facebook-fiókot hozzunk létre. Elvégre heroint sem adunk a gyermekeknek, ugye?