Tekintélyes méretű veteményesünkben hemzsegnek idén a csigák, már előre látható, hogy a termés nagy részét – ha egyáltalán lesz ilyen – ők fogják elfogyasztani. Bár azt nem mondanám, hogy tétlenül nézzük, hiszen számos praktikát és talajkímélő módszert kipróbáltunk már, mégis úgy tűnik, bele kell törődnünk, hogy idén mi húzzuk a rövidebbet. Talán a legkézenfekvőbb megoldás a vegyszerek bevetése lenne, de ez az, amitől évek óta óvjuk magunkat és a növényeinket: legalább az, amit mi termelünk meg, legyen tiszta, vegyszermentes, mosás nélkül is fogyasztható. 
Mert tudatában vagyunk, vagy nem, a szervezetünkbe kerülő mérgek jelentős hányadát a zöldségekben és gyümölcsökben felhalmozódott vegyszermaradványok képezik: nem gondolnánk, hogy a piacon vásárolt szezonális gyümölcsök sem „tiszták”, s abban sem lehetünk biztosak, hogy a bio felirattal ellátott, gondosan becsomagolt zöldség-gyümölcs kiállná a vegyszermentesség próbáját. Sőt, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legújabb jelentése szerint a növényvédő szerek általi szennyezés súlyosbodott tavaly óta is, annak ellenére, hogy visszaszorításukról új irányelvet fogadtak el. Még az sem vigasztalhat, hogy csak Romániában termett zöldséget-gyümölcsöt fogyasztunk, csak piacról vásárolunk, hiszen a vizsgálatok szerint ezekben is nagy arányban találhatók gombaölő, rovarirtó hatású és egyéb szerek maradványai, jóval a megengedett szint felett. Ilyenkor patthelyzetben érezheti magát a fogyasztó, hiszen egyre kevésbé tudja, mi kerül az asztalára és hogyan tudna egészséges alternatívákat keresni a hatalmas (túl)kínálatban. Mert amikor már az alapanyagok minősége is fejtörést okoz, nehéz okosan dönteni és egészséges ételekkel ellátni a családot. 
Nemrég egy fiatal családnál jártam, amelynek tagjai zöldségtermesztéssel foglalkozva, teljesen vegyszermentes gazdálkodást folytatva igényelték a bio minősítést kertészetükre. Bár az engedélyeztetési folyamat hosszú és viszontagságos, nem adták fel, és ezáltal nemcsak családjuk, hanem tágabb közösségük számára is lehetőséget kínálnak finom, vegyszermentes zöldségek fogyasztására. De tudnunk kell azt is, hogy a gyorsérlelés és a hozamnövelés ismeretlen fogalmak a biogazdálkodásban, itt rá kell hagyatkozni a természetre, az időjárás szeszélyeire. Bár az Európai Unió is a biogazdaságok arányának növelését sürgeti, ez nemcsak másfajta stratégiákat, másfajta gondolkodást is igényel, és nem biztos, hogy erre fel vagyunk készülve. Elfogadni, hogy idén nem ehetünk húszféle zöldséget, csak ennél jóval kevesebbet, és abból kell gazdálkodnunk, ami megtermett a jelen éghajlati és időjárási viszonyok között. És amit nem ettek meg a csigák.