Hirdetés

Vidáman és feltöltődve

Pál Emil
Becsült olvasási idő: 3 perc

Szokták mondani, hogy a kényelem nagy úr, és ez érthető a maga kapitalista szemléletében, egy olyan világrészen, ahol évtizedek szocialista szigora tartotta fenn a kényelmetlenséget és félelmet. Hiszen a reggeli korán kelés már nem azért kell, hogy az ember kenyérért álljon sorba, vagy időben megfejje a tehenet és kiengedje a csordába, hanem hogy elmenjen kocogni, megihassa kedvenc kávéját egy croissant majszolva, hogy vidáman és feltöltődve kezdje a napot. Ennek a vidámságnak és feltöltöttségnek felügyeletére és szinten tartására fölös mennyiségű technológia kínálkozik, hiszen applikációban megvásárolhatjuk – akár ingyen is beszerezhetjük – az egészségünket figyelő, okosvásárló, már-már helyettünk gondolkodó alkalmazásokat, okosrobotokat, gépeket. Az egy dolog, hogy az önkiszolgáló pénztárat nem tudjuk még rendesen használni a multikban, de arra az a megoldás, hogy az unokájával vagy gyerekével menjen vásárolni az, akit leforgat ez a művelet. Az okoskütyük száma naponta nő, mindig megjelenik valami új a piacon, ami hol ehhez, hol ahhoz ért, pótolva az emberi tevékenységet, munkát, energiát. De kell ezt pótolni? A közintézmények többsége elkezdett a digitalizáció felé haladni, virtuális hivatalnokok könnyítik meg az ügyintézők dolgát, a gyárakban a legtöbb munkát mára már gépek végzik, programozott, egyedi szoftverrel ellátott munkaeszközök. Ha úgy tetszik: gépmelósok. Ezeknek nem kell szabadság, bér vagy béremelés, nem lesz lázas és himlős a gyereke , nem kell gép-gyógyszertárba menni és gép-egészségügyi biztosítást meg nyugdíjalapot fizetni utánuk, „csak bédugják a prízába, s megy”. Az emberi munkaerőt hiába nyomják a konnektorba, nem lesz jobb a teljesítménye, csak káromkodna egy ízeset. Ez meg a munkaadónak nem tetszik. Bármennyire is akar emberséges maradni, a szabadpiaccal fel kell vennie a versenyt, s mivel nem vagyunk evolúcióból olyan profik, hogy még növesszünk két kezet, lecserélnek. A Mesterséges Intelligencia (MI) megtanul újságot írni, a nyomtató ételt főzni-sütni, a turistákat elvezeti az applikáció, kiszolgálja a robotpincér, a nanorobotok elvégzik a koszorúérműtétet, és egy idő után nem lesz már szükség a munkaerőre. Mennyivel humánusabb és előrelátóbb lenne a mindenféle IT-fejlesztés helyett az emberi erőforrást támogatni, az embernek adni előnyt és esélyt. A jelen gazdasági berendezkedés sajnos nem ezt részesíti előnyben, és a mutatók azt jelzik, hogy szükség van a kütyükre, mert az emberek megveszik, s tulajdonképpen saját magukkal szúrnak ki. Hülyeség lenne a társadalmi rétegzettséget firtatni, de mind tudjuk, ahhoz, hogy működjön a világ, a kukástól az eladóig mindenkire szükség van. A tolvajokra is, hiszen az őrző-védők nélkülük éhen halnának. Csak ezt kellene belátni, és pénzt, időt, figyelmet fordítani rá. Mert gyarmatosíthatja az Orion-csillagködöt is a szupertechnológia, a Marson kialakított bevásárlóközpontokban ugyanúgy nem fogja tudni használni az ember az okoskasszát, és ha az adók sorsát nézzük, valakinek ott is kell majd dolgozni. Mert hogyan kocoghatna reggel az ember, hogy vidáman és feltöltődve kezdje a napot, ha nincs az adójából épített infrastruktúra?



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!