Ahogy egyre nagyobb léptékkel fejlődik a technológia, okosodnak a gépeink, bővülnek a szolgáltatások és egyre szédítőbb ütemben éljük a hétköznapokat, egy pillanatra mégis megtorpanunk.
A természet ereje megállásra késztet. Viharok pusztítanak, egyre ijesztőbb a vízhiány, enyhék és csapadékmentesek a telek, a nyarak égetően forróak. Egyre nagyobb területek sivatagosodnak el, állat- és növényfajok pusztulnak ki a környezetünkben. 
Most kénytelenek vagyunk újragondolni mindazt, amit az utóbbi évtizedekben tettünk, amiről azt hittük, modern és élhető is egyszerre. Nem távoli, rendszerektől függő döntés ez, hanem a saját mikrokörnyezetünk újragondolása: kell-e kikövezett, tujákkal teleültetett udvar, vagy visszatérünk egy élhetőbb, árnyékos, őshonos virágokkal tarkított, vadregényesebb kerthez, hogy elviselhetőbbek legyenek a forró nyári napok. Külföldi nagyvárosokban már bevett gyakorlat, de Romániában is van már város, ahol köztereken a nyírt pázsit és dísznövények helyett őshonos virágokkal beültetett parkokat létesítenek, hogy biztosítsák a méhek és más rovarok fennmaradását. A mesterségesen kialakított vadvirágos rétekkel úgymond bocsánatot kérünk a természettől, belátva, hogy rossz irányban haladtunk, de hajlandóak vagyunk változtatni a szemléletünkön. Ha másért nem, saját testi-lelki egészségünkért, amely a természeti környezetért kiált: egy fárasztó, irodában töltött munkanap után mindannyian a szabadba vágyunk, bármennyire is modern az életterünk, szeretnénk átölelni egy fát vagy megcsodálni egy virágot, patakcsobogást és madárdalt hallgatni, érezni, hogy részesei vagyunk a természetnek. Ma már a terápiás hatása is bizonyított ennek, erdőfürdőnek is nevezik, s ámulattal vesszük tudomásul, hogy újra kell tanulnunk a természethez való viszonyulást. Addig is, el kell fogadnunk, hogy a zöldségek és gyümölcsök egyre drágábbak a szeszélyes időjárás miatt. Hogy bizonyos növénykultúrákat nem vagy csak nagyon kis mennyiségben termesztenek a megváltozott éghajlati viszonyok miatt, így ezeket már nem tehetjük be egyszerű mozdulattal a bevásárlókosarunkba. Hogy egyre szennyezettebb városaink levegője, és ez hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokat jelent.
A természet újraéledésének lehetünk részesei ebben a hónapban: hálásnak kell lennünk mindenért, amit megad számunkra, és minden eszközünket bevetve hozzá kell tennünk a magunk részét, hogy ez így is maradjon.