A főtanfelügyelő-helyettes tájékoztatása szerint a tanév kezdetén a prefektúra, a katasztrófavédelem, az egészségügyi igazgatóság közösen ellenőrzött több iskolaépületet a megyében. Hozzátette: a hétfő délutáni falomlás után értesült arról, hogy gondok lehetnek a székelyudvarhelyi bentlakással.

Cristinel Glodeanu elmondta, hogy a tanfelügyelőség adatai szerint a Tamási Áron Gimnáziumhoz tartozó három épület közül kettőt a 3-as szeizmikus kockázati osztályba soroltak, a leomlott falú épület azonban nem volt földrengésveszélyesként nyilvántartva. Az előbbi két ingatlant 2018–2020, illetve 2020–2022 között felújították, az utóbbit azonban nem.

„Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az épület nem az iskoláé, hanem az önkormányzat bérli a római katolikus érsekségtől”

– nyilatkozta a főtanfelügyelő-helyettes.

Demeter Levente főtanfelügyelő elmondta, hogy a bentlakás Székelyudvarhely több iskolájából összesen 97 diáknak biztosít szállást.

A fal leomlásakor viszonylag kevés gyermek tartózkodott az épületben, akik nagy része ki tudott menekülni a szobájából. Szerinte sokkal súlyosabb lett volna a helyzet, ha a baleset 17 óra után vagy az éjszaka folyamán következik be, mert olyankor „elméletileg” a bentlakás összes lakója az épületben tartózkodik.

Demeter Levente nem zárta ki, hogy a falomlást az épület városi csatornahálózathoz való csatlakoztatásával kapcsolatos munkálatok okozták. „Annyit tudok, ezek a munkálatok engedélyezve voltak, ezt ellenőrizték” – jelentette ki a főtanfelügyelő.

Mint beszámoltunk róla, a leomló fal romjai alá négy, 15 és 17 év közötti diák szorult, az utolsóként kimentett gyermek életét vesztette.