Eddig elhanyagolt állapotban fogadta a „Hősök sírjaként” ismert katonai temető és emlékhely a Székelyudvarhelyre érkezőket: a sírok közötti ösvényt benőtte a gaz, a kőből készült, cirill betűs síremlékek töredezettek, a központi obeliszken lerakódás képződött, az emlékhelyet határoló kerítés düledezett. A katonai temetőt a helyi városháza, amennyire tehette, gondozta, de mint megtudtuk, annak területe nem tartozik a város tulajdonába. 

A követség jelezte, hogy rendet tenne

Jelenleg dolgoznak a második világháborús katonai temetőben. Az emlékhelyen zajló munkálatokról először a városházánál érdeklődtünk, s mint kiderült: augusztus 7-én kaptak értesítést az Oroszországi Föderáció bukaresti nagykövetségétől, amelyben bejelentették, hogy takarítási és karbantartási munkálatokat fognak végezni a területen. Lapunknak Zörgő Noémi városházi szóvivő elmondta: tudomásul vették az értesítést, a bejelentett munkálatok nem engedélykötelesek, és a terület nem tartozik városi köztulajdonba. 

– Az ilyen emlékhelyek felkutatására és fenntartására még 2005-ben született egyezség a két állam között, mely szerint ezek nem önkormányzati tulajdonba tartoznak

– mutatott rá. 

Visszakerülnek a szocialista jelképek

Az emlékhelyre látogatva a munkálatokat végző vállalat egyik képviselőjétől megtudtuk, hogy a karbantartási munkálatok némileg arculatváltást is jelentenek: többek közt vörös színű piskótakő kerül az aszfaltjárda helyére, felújítják a hat kisebb és két nagyobb méretű sírkövet, valamint a központi obeliszket is, melyről korábban eltávolították a szovjet kommunista jelképeket. Utóbbira egy márványtáblát is elhelyeznek és talapzatát is burkolni fogják. 

– Ez a munka egy sorozat újabb része, amit az orosz nagykövetség rendelt meg tőlünk. Korábban Segesváron és Radnóton is újítottunk fel katonatemetőket, mindeniknél visszakerült az obeliszkre a vörös csillag és a sarló-kalapács jelkép

– állította a kivitelező cég egyik munkatársa. Mint mondta, az eddigi munkapontokon is találkoztak megrongált emlékművekkel, melyekről „érthető okokból” eltávolították a kommunista uralom jelképeit, ám a megrendelő előírására ezeket helyre kell állítaniuk.
A segesvári katonatemetőben az orosz nagykövetség által helyreállíttatott katonatemető – pontosabban az annak központi emlékoszlopán megjelenő vörös sarló és kalapács – ügyéről annak idején az országos román sajtó is cikkezett. 

A műemlékvédelmi hivatalt nem keresték

Az ügyben a megyei műemlékvédelmi hivatalt is megkerestük, felvetve, hogy a sírkert az Ugron-kúria hajdani kertjének egy részét képezi, így műemlékvédelmi oltalom alatt van. Mint megtudtuk, az emlékhelyen zajló munkálatokról nem értesítették a hivatalt, holott állításuk szerint enélkül azt nem kezdhették volna el. 
A megyei műemlékvédelmi hivatalnál az önkényuralmi jelképek helyreállításáról is érdeklődtünk, azt mondták, a katonai temetők helyreállítására külön szabályzat vonatkozik, ám ennél többet nem közöltek, a szocialista jelképek visszaállítását sem véleményezték. 
Az ügyben más forrásból azt tudtuk meg, hogy a munkálatok törvényességét kétségbe vonó bejelentés is érkezett a székelyudvarhelyi helyi rendőrségre, ahol érdeklődésünkre azt mondták, kivizsgálják az ügyet.

Katonai temető vagy üres sírhantok?

A helyi köztudatban számos történet kering a második világháborús szovjet katonai temető történetével kapcsolatban, amelyek hitelessége megkérdőjelezhető – csakhogy pontos adatokat a korabeli sajtóorgánumokat fellapozva és több történészt megkérdezve sem sikerült kideríteni. 
A Szabadság nevet viselő újság 1948. február 10-i számából kiderül, hogy az akkor Udvarhely megyének nevezett területről kihantolták és összegyűjtötték a második világháborúban elesett szovjet katonák maradványait, amelyeket „hatalmas tömeg, a hadsereg, egyházi elöljárók, szervezetek és Pártok teljes létszámban” kísértek az Ugron-kúria kertjébe. A cikk az ünnepélyen beszédet mondók gondolatait közli vázlatosan, ezenkívül nem említi, hogy honnan és hány szovjet katona és tiszt maradványait hantolták ki és temették el újra az emlékhelyen, ahogy azt sem, hogy milyen körülmények között ért egy-egy katonát a vég. A köztudatban máig kering az a feltételezés, hogy a sírhantok üresek, ahogy az is, hogy az orosz katonák egyik belső konfliktusában elesett személyek maradványait rejtik a sírok, akiket eredetileg a város főterén temettek el. Arról sem tudunk pontos információkat, hogy a sírköveken milyen adatok szerepelnek: az Udvarhelyi Híradó 2013. augusztus 13-án megjelent számában közlik, hogy a sírfeliratok nem közölnek neveket, rangokat és életrajzi adatokat. A cikk szerzője arra is kitér, nincs nyoma annak, hogy a háborút követően a hozzátartozók lehetőséget kaptak volna elhunyt családtagjaik, rokonaik nyughelyének látogatására: „Ha volt pontos nyilvántartása a Szovjet Hadseregnek az elesettekről és a temetkezési helyekről, azokat soha nem hozta nyilvánosságra.”

Csíkszeredai epizód

Mint ismeretes, Csíkszeredában annak idején közfelháborodást okozott, hogy 2012 májusában a hegyivadász-alakulatot akkor irányító tábornok utasítására egy létrás tűzoltóautó igénybe vételével visszatették a nagy méretű vörös csillagot a szovjet katonák obeliszkjének csúcsára. A kommunista jelképet az akkori polgármester, Ráduly Róbert Kálmán utasítására alig néhány órán belül eltávolították. Az emlékművön ugyanakkor a „standardnak” számító, orosz, román és magyar nyelven is feltüntetett „Örök dicsőség a Szovjet Hadsereg katonáinak, kik az emberiség felszabadításáért folyó harcban életüket adták. 1944” felirat fölött látható a kis méretű, vörös sarló-kalapács szimbólum, a homlokzati, orosz nyelvű felirat fölött pedig a Szovjetunió arany sarlós-kalapácsos, búzakoszorús, a Földet beragyogó ötágú vörös csillagos címere.