Tánczos Barna ügyvivő pénzügyminiszter a helyi vállalkozók gazdasági és pénzügyi vonatkozású kérdéseire válaszolt pénteken Székelyudvarhelyen, a Harghita Business Center meghívására. Az eseményen közel nyolcvan vállalkozó vett részt, akik az adópolitikáról, a megszorításokról, a társadalmi felelősségvállalásról, valamint a közszféra reformjáról érdeklődtek a tárcavezetőtől.

Gazdasági válság vagy csőd

A pénzügyminiszter felvezetésként Bíró Barna Botondot, Hargita Megye Tanácsának elnökét idézte, aki szerint Romániában gazdasági válság fenyeget, amelynek alternatívája a csőd – jelenleg ebből a kettőből lehet választani. Az ország a szakadék szélén állt decemberben, amikor megalakult az új kormány; a korábbi fiskális politika folytatása azonnali csődhöz vezetett volna. A hitelminősítő intézetek is negatívan ítélték meg az ország helyzetét, és úgy vélték: Románia olyan úton halad, amelynek végén már képtelen lesz önállóan, saját lábán állva igazgatni ügyeit. Bár sürgősen reformokra lett volna szükség, a közelgő választások miatt ezek elmaradtak vagy eltolódtak, mutatott rá.

– Most a válság vagy a csőd küszöbén állunk, egy ügyvivő kormánnyal – állapította meg a pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint 2025-ben az állam legfontosabb feladata az lenne, hogy ezt az egyetlen pozitív tényezőt – a hazai vállalkozásokat, amelyek eddig megtartották a gazdaságot, mint egy omladozó kártyavárat – támogassa, finanszírozza, ahol csak lehet, országos programokkal segítse őket. Az állami segítségnyújtás során pedig elsődleges szempontként azt kellene figyelembe venni, hogy célirányosan azokat a régiókat támogassák, amelyeknek valóban szükségük van rá.

Veszélyben az uniós alapok

A miniszter arra is kitért, hogy újra kellene gondolni az ország adózási rendszerét, mivel jelenleg nincs adóreform, így az Európai Unió júniustól felfüggesztheti az uniós források folyósítását. Mint részletezte: veszélybe kerülhet az Országos Helyreállítási Terv (PNRR), mert kérdéses, mit lép a kormány azoknál a beruházásoknál, ahol a PNRR-forrásokat nem tudják 2026-ig felhasználni.

Ezért most az a célravezető lépés, hogy az olyan projektektől, ahol nincs esély a források 2026. júliusáig történő elköltésére, át kell csoportosítani a pénzt olyan beruházásokra, amelyek jól haladnak. Ezzel a megoldással le lehet hívni az összes rendelkezésre álló uniós támogatást, hangsúlyozta Tánczos Barna.

A pénzügyminiszter az egyik vállalkozó kérdésére válaszolva elmondta: az euró árfolyamának növekedése nem okoz majd komolyabb problémát, jelentősebb emelkedés a továbbiakban nem várható. Ugyanakkor elismerte: a jelenlegi árfolyam-ingadozás már elegendő volt ahhoz, hogy sokkolja a piacokat.

Áfaemelés és adóreform

Az adóreform kapcsán közölte: 2025-ben egyetlen adónem van, amellyel az állam érdemben javíthatja a helyzetet – ez pedig az áfa. Két lehetőség adódik: vagy egyszerre emelik meg több százalékkal, vagy lépcsőzetesen hajtják végre a növelést. A pénzügyminiszter szerint a fokozatos emelés volna a helyes megoldás: először meg kell nézni, milyen eredményeket hoz egy százalékpontos emelés, és ha szükséges, később újabb lépés következhet. Ugyanakkor – tette hozzá – módosítani kellene a csődtörvényt is a vállalkozások esetében. Nem szabad megengedni, hogy csőd közeli helyzetbe kerüljenek azok a cégek, amelyeknek nincs garanciájuk az adósságok rendezésére. Meg kell szüntetni annak lehetőségét is, hogy a hitelezők közgyűlése elengedje az állam felé fennálló tartozást.
A személyi jövedelemadó terén is szükség lenne kisebb módosításokra. Mivel jelenleg nincs politikai akarat a többkulcsos adó bevezetésére, legalább a kisjövedelműek számára kellene valamilyen leírhatóságot biztosítani – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: ezen a téren Románia nem versenyképes a régió más országaival.