Hirdetés

Válságok közepette

Az inflációt mindannyian saját bőrünkön érezzük, de semmit nem tehetünk ellene, meg kell tanulni ezzel együtt élni – hangzott el dr. Szász Levente professzor és dr. Rácz Béla-Gergely adjunktus előadásán.

Miklós Dalma
Becsült olvasási idő: 2 perc
Válságok közepette
Nagy bizonytalanság. Az infláció nem tűnik el Fotó: Miklós Dalma

Románia gazdasági lehetőségeit és az ország aktuális nehéz helyzetét boncolgatta a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem két meghívott előadója Székelyudvarhelyen, a Harghita Business Center vállalkozói inkubátorházban. A Románia gazdasági kilátásai a bizonytalanság éveiben című előadás az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács szervezésében valósult meg, céljuk olyan aktuális információkkal felvértezni a fiatalokat, amely segítheti szakmai fejlődésüket. 
A fejlődés azonban nagyon nehéz akkor, ha a gazdasági körülmények kedvezőtlenek. Túl vagyunk egy világjárványon, s nyakunkon egy energiaválság és az infláció. A jövő tervezéséhez át kell látni az országban aktuális tendenciákat, jelenségeket – hangzott el az előadáson. Mint mondták, a globálisan jelentős inflációs nyomás igencsak megterheli országunk gazdaságát, de ez még közel sem nevezhető hiperinflációnak. Az alapvető árucikkek drágulását azért érzékeljük nagyon nagynak, mert régen nem volt ilyenre példa. Jelentősen megnehezíti az egyének és intézmények költségvetését, viszont a szakemberek szerint ez nem egy elszigetelt inflációs nyomás, amely csak minket érint, hisz szerte Európában érzékelhetők a negatív következmények. Hozzátették, hogy minden rossz változásért az ukrán–orosz háborút okoljuk, valójában az inflációnak nem ez a kiváltó oka, bár erős befolyásoló tényezője. Az árak mindössze a háború okozta szankcióra reagáltak, de sok más tényező mellett a koronavírus sem segítette a gazdasági, valamint vállalkozói környezetet. 
Az ország másik problémája a csökkenő gazdasági növekedés. Ennek megoldására az állam olyan intézkedéseket tesz, amelyek előbb-utóbb az ország eladósodásához vezetnek. Szász Levente levonta a következtetést: nő az államadósság, folyamatos kamatfizetés terheli az országot, ami 2026-ra már a hatvan százalékot is meghaladja majd. 
Az energetikai válságról elmondták, hogy a két háborúban álló ország a világ mezőgazdasági alapját képezi, s mivel egyre nehezebb az ukrán és orosz importhoz hozzájutni, így az élelmiszer-ipari és az energetikai árak egyre inkább felfelé ívelnek. Az energetika szempontjából Románia egyedi helyzetben van, hisz több mint hetven százalékban saját termelésből tudja fedezni a felhasznált energiát. Az orosz import földgáz hiánya nagyobb sérülés nélkül átvészelhető. Ebből a szempontból jól áll az országos helyzet, a gáz mégis drága, mert az ára a világpiaci áraknak felel meg. Hozzátették, hogy az inflációt a szegények adójának is nevezik, mivel az áremelkedés a szegényebb társadalmi réteget súlyosabban érinti. 
A jövőre nézve kifejtették, hogy a gazdaság várhatóan stagnáló pályán marad, az infláció viszont tovább nő. Romániában a gazdasági növekedés kevéssel nulla felett mozoghat, erre magyarázat az energetikai biztonság, ugyanis lesz elég energia ahhoz, hogy az ipart működtessék. Sovány magyarázat, de ezt az egyet tudták felmutatni, ami részben magyarázatot ad az előrejelzésekre, zárta előadását a professzor.   


 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!