Elérte célját, sikeres volt, igazi mozgalmat generált a Civitas Alapítvány által két éve útjára indított vidékfejlesztési projekt, az Erdélyi gyógynövénykert. A képzéssorozat lezárult. A Székelyföldi Stúdió dokumentumfilmben összegezte a gyógynövényes krónikát, a projektvezetők, a partnerek, a csapat folytatást tervez. [caption id="attachment_45988" align="aligncenter" width="1000"] A programot bemutató filmet nézik a résztvevők. TudásátadásFotó: Civitas Alapítvány[/caption] A gyógynövénytermesztés és -feldolgozás kultúrájának felélesztése, munkahelyteremtés – nagyon leegyszerűsítve ez volt a célja, küldetése a Civitas Alapítvány által megálmodott Erdélyi gyógynövénykert elnevezésű projektnek. A Svájci–Román Partnerségi Alap támogatással 2015 májusában útjára indított kétéves program eredményessége nemcsak a két fő bázison, a történelmi Udvarhelyszéken és Kolozsvár társégében létrehozott mintakertek, feldolgozóműhelyek számában mérhető, hanem abban a tudásmennyiségben is, amit a gyógyító növények begyűjtésével, termesztésével, gondozásával, felhasználásával kapcsolatos képzések alatt magukba „szippantottak” a résztvevők. A projektnek az oktató része lezárult – ennek apropóján mutatták be tegnap a Civitas Alapítvány székhelyén a Székelyföld Stúdió munkatársainak, Fecső Zoltán és Jakab Endre szerkesztőknek a 30 perces kisfilmjét. A film a magvetéstől a feldolgozásig, az indulásától kezdve dokumentálta az egyedi, honi premiernek számító kezdeményezést. A Civitas székhelyén tartott bemutatón jelen voltak a kisfilm készítői, néhány oktató, és természetesen nem hiányoztak az alapítvány munkatársai (Bákai Magdolna, Pakot Mónika, Kolumbán Gábor, Kulcsár Orsolya), valamint Szilágyi Csaba, a programban partnerként együttműködő Lókodi Ifjúsági Alapítvány – LIA igazgatója. Lókod főszereplője volt a gyógynövény-projektnek: a festői szépségű kis településen hozták létre az egyik mintakertet, rendeztek be feldolgozóműhelyt, a falu adott otthont a svájci és hazai szakemberek vezetésével zajlott kurzusoknak és a gyógyító füvekből készült biotermékeket felvonultató nyílt napnak is. – Bár voltak kezdeti nehézségek, az Erdélyi gyógynövénykert újabb és nagyon sikeres fejezete volt a két alapítvány közötti együttműködésnek – summázta tapasztalatát Szilágyi. Mint mondta, annyira szívük csücske lett a gyógynövénykert, hogy „lelket kaptak”, kertet vásároltak, amelyben hamarosan ezer palántát ültetnek el. Az alapítvány gondozásában levő hátrányos helyzetű fiatalok ezentúl nemcsak a gyógynövények gyűjtésével foglalkoznak, de a termesztéssel is. A vidékfejlesztéssel kapcsolatos programokban már negyedszázados tapasztalattal rendelkező Civitas Alapítvány munkatársai egyetértettek a projekt lebonyolításában részt vállaló Kolumbán Gáborral abban, hogy akárcsak a Székelygyümölcs projekté, az Erdélyi gyógynövénykert program sikere is a bevált, közösséget építő, mozgalmat generáló, a Székelygyümölcs projektben már kikísérletezett és bevált Civitas-receptben rejlik. – Úgy látom, a stratégiánk, miszerint kiválasztunk egy olyan természettel kapcsolatos tevékenységet, aminek hagyománya is van, kulturálisan számíthatunk arra, hogy támogatni is fognak a közösségeink. Ebbe beleviszünk külföldről hozott innovációt – kezd egy Civitas-módszertan lenni. Ezt az innovációt társadalmasítjuk, számos ember végzi el a tanfolyamokat, és az ő jó példájukból lavinaszerűen kezd gyűrűzni a mozgalom. Tulajdonképpen onnan tudjuk, hogy jót és jól cselekedtünk, hogy mozgalom születik. Ha nem, akkor valahol elszúrtuk. A gyógynövényekkel, úgy érzem, áttörtük a gátat. Csodálatos dolgok történnek a Székelyföldön. A piaccal való találkozás mindenki számára érdekes sokkot jelent. Az még nagy kérdés, hogy mennyire kell a piacra vinni a termékeket, de mindenkit arra buzdítanék, hogy először a saját maga életmódjába vigye be, azt kínálja, amit ő kipróbált – már csak a hitelességért is. Utána következik egy külön lecke, hogy miként lehet ebből jövedelmet is szerezni. Úgy gondolom, mindenképpen egyfajta szövetkezés eredménye fog a piacra kerülni, de az is sokat nyert, aki a mozgalomban részt vesz. Nem kell mindenkiből gyógynövénytermesztő legyen, de ha mindenki szereti a gyógynövényeket, akkor az már rendben van – fogalmazott Kolumbán Gábor, akinek, bevallása szerint, dédelgetett kedvence volt az Erdélyi gyógynövénykert projekt. Mint mondta: bízik benne, hogy lesz folytatás is, annál is inkább, mert a piacosodás tekintetében a nagy választékban elérhető, egészséges, illatos, gusztusosan csomagolt gyógynövénytermékek már lekörözték a Székelygyümölcs-márkát. Nemcsak a projektgazdák, hanem a résztvevők is szorgalmazzák a folytatást, mondta Bákai Magolna projektkoordinátor. – A képzéseinken résztvevőknek köszönhetően nagyon sok irányba, nagyon sok személyhez jutottak el az információk, műhelyek alakultak ki, a csapattagok folyamatosan tartják a kapcsolatot egymással, összedolgoznak – van már egy erős bázisközpont, amelyre lehet alapozni. Igény van a havi egyszeri találkozásokra, amelyeket Lókodban szeretnék megszervezni a LIA-val együttműködve. Ennek készül már a stratégiája, illetve fontos eseménynek számít az a tanácskozás, amelyen svájci és helyi szervezetekkel beszéljük meg az együttműködés mikéntjét – vázolta a jövőt Bákai. A Kolumbán Gábor által említett szövetkezéssel kapcsolatosan a projektben a közösségfejlesztéssel megbízott Kulcsár Orsolya megerősítette: április 7-én csapattalálkozót szerveznek, amelyen nemcsak gyógynövénypalántákat, magokat csereberélnek a tagok, de megalakítják a gyógynövénytermesztéssel, -feldolgozással és -értékesítéssel foglalkozók egyesületét is. Lázár Emese