A kányádi református templom restaurálásának 2017-ben fogtak neki, az akkor eltervezett munkálatoknak most értek a végére, ám még mindig nem érte el az épület a végleges formáját, még vannak állagjavítási és rendezési feladatok. Sógor Géza, a Kányád-Jásfalva Református Egyházközösség lelkésze a Hargita Népével megosztotta, befejezték a templom külső és belső felújítását, a padlózat cseréjét, a templomtorony renoválását, kijavították a nagy repedéseket, továbbá felújították az oldalsó bejáratot. A kivitelezésre a munka hat éve alatt több helyről kapott támogatást az egyházközösség, a beruházást finanszírozta Hargita Megye Tanácsa, a magyar kormány, a Bethlen Gábor Alapon keresztül, valamint a helyi költségvetésből is fordítottak anyagi forrást a munkára.
Bár a nagyobb volumenű munkálatok elkészültek, még nincs vége az állagmegőrzési folyamatnak, a továbbiakban szeretnék javítani a toronysisakot, szigetelnék a templombelsőt, valamint szükség van drénezésre a templom körül, ám egyelőre ezekre a munkálatokra nem talált finanszírozást az egyházközösség. 

A templomjavítással egy időben építettek egy imatermet a református közösség számára, ezt Macalik Arnold építész tervezte, és a régi kántortanítói iskola szomszédságában készült el, itt jelenleg már csak a villanyhálózat behúzása és az elektromos fűtési rendszer beszerelése várat magára. Az új épületre azért volt szükség, mert a templom mennyezete nincs szigetelve, így nem fűthető, soha nem is próbálkoztak a melegítéssel. A szigetelés addig nem is valósulhatott meg, amíg nem állították helyre a templomtornyot, az ugyanis az 1977-es földrengés következtében enyhén megdőlt. Mivel nem fűthető a templom, ezért novembertől áprilisig az imaházban gyűl össze a közösség. Erre eddig a régi kántortanítói épületben volt lehetőség, ám jelenleg az is felújítás alatt áll.

A helyi lelkész elmondta, a templom, a parókia és a kántortanítói lakás is államosítva volt, a templomot és a lakást sikerült visszaigényelni, ám a parókia még mindig állami tulajdonban van, mert a megadott határidőig az akkori egyházi vezetés nem igényelte vissza az épületet, ugyanis nem tudták, hogy egykor azt is államosították. A visszaigénylési folyamatok miatt sikerült ennyire későn nekifogni a felújításoknak.
A kántortantói lakás is renoválásra szorul, ugyanis az évek alatt működött benne tűzoltóság, néptanács, rendőrség, bentlakás, majd óvoda is, mielőtt visszakerült az egyház tulajdonába. A templomfelújítással egy időben ennek az épületnek a renoválásához is hozzáfogtak, a hosszú távú terv pedig az, hogy az új építésű imatermet majd egy üvegfolyósóval kössék hozzá a felújított kántortanítói lakáshoz. Jelenleg azonban nincs lehetőségük a további munkálatok megkezdésére, ugyanis az egyháznak nincs rá anyagi forrása, pályázni pedig önrész hiányában nem tudnak.