Utazás az erdélyi történelemben és a mában
János Zsigmond fejedelem születésnapján, július 7-én kora reggel 16 lovas indult el Székelyderzsről, az unitárius vártemplomtól. Kéthetes zarándokútjukkal Erdély történelemmel átitatott terein átkelve a több évszázados nemzeti és felekezeti együttélés előtt tisztelegnek, emléket állítanak az első erdélyi fejedelemnek, é s felhívják a figyelmet az erdélyiség évszázados eszméjére: a türelemre, a szabadságra és a hitre.
[caption id="attachment_73359" align="aligncenter" width="1000"] Útra keltek. Az erdélyi szellemiség, a hit és türelem jegyében Fotó: Újvárosi Katalin[/caption]
A szombati indulás előestéjén istentiszteletet tartottak a világörökség védelme alatt álló székelyderzsi unitárius vártemplomban. A középkori freskóiról is nevezetes istenházában Demeter Sándor Loránd helyi lelkész az 1568-as vallásszabadság-törvény történelmi hátterét vázolta fel, és méltatta jelentőségét.
Drága kincs
Az évforduló tiszteletére szervezték meg azt a lovas zarándoklatot, amely a három törvényes nemzet és a négy bevett vallás egyenjogúsága elvének jegyében érinti a katolikus, evangélikus, református és unitárius felekezet egy-egy jelentősebb gyülekezetét. Fő állomáshelyei a vallásszabadság eszméjéhez kapcsolódnak: felkeresik Tordát – ahol az 1568-ban január 6–13. között tartott országgyűlésen a világon először foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadságot –, de Gyulafehérvárt is, János Zsigmond nyughelyét. Az elszánt, hittel felvértezett, vegyes felekezetű csapat 450 kilométert tesz meg a 450 éves évforduló megünneplésére.
Az esemény ötletgazdái Demeter Sándor Loránd székelyderzsi és Kelemen Levente oklándi unitárius lelkészek. Évek óta tervezgetik a zarándokutat, de sajnálatos módon az oklándi tiszteletes súlyos betegsége miatt már nem vállalhatta a hosszú utat. Lelkesítő szavait viszont elmondta az útra kelőknek a nyitóünnepségen.
– 450 évvel ezelőtt értékes, drága kincset bíztak ránk az erdélyi rendek. Ez többször megfakult, bepiszkolódott, de mégis megmaradt. A zarándoklat áldozathozatal, és ti újra csillogóvá akarjátok tenni, újra meg akarjátok mutatni a világnak ezt a drága kincset – szólt a templomban ülőkhöz. Ő mutatta be a két zászlót is, amit a szakrális útra elkészítettek: az egyiken a székelyderzsi vártemplom, a másikon az oklándi unitárius templom kazettái látható, mindkettő hátoldalára pedig a zarándoklat útvonala, illetve jelszava került fel: Hittel, családdal, munkával.
Testben, lélekben felkészülve
A pénteki nyitóünnepségen kiosztották a zarándokok világoskék pólóit, továbbá egy-egy zarándoknaplót és írószert is kaptak a résztvevők. Akkor este pakolták be egy autóba az abrakot, és – mint megtudtuk – előre kijelölt helyszíneken várja a lovakat a következő adag. A lovakat hetekkel az indulás előtt elkezdték felkészíteni az útra, hogy bírják a hosszú távú igénybevételt. Az embereknek elsősorban lelkileg kellett felkészülni – mondta el Demény Elemér technikai vezető.
– Két kemény hét áll előttünk, ami azt jelenti, hogy mindennap kora reggel indulunk, rövid ebédszünettel 20-21 óráig lovaglunk. Az útiterv szerint az első napok nehezebbek lesznek, kb. 50-60 kilométert kell megtennünk, majd kissé csökkennek a napi távok, annak függvényében, hogy hol lesz a szálláshely – részletezte Demény, aki 2011-ben már részt vett egy háromhetes lovas zarándoklaton, amely életre szóló élmény volt számára. – Ez már életen túl szóló élmény lesz – mondta a lovasember az indulás előestéjén.
Apa és lánya
Demeter Sándor Loránd székelyderzsi unitárius lelkész 12 éves lányával, Dorottyával indult a zarándoklatra.
– Az utóbbi hónapokban jelentősen megváltozott bennem a személyes cél, és Levente barátom gyógyulására ajánlottam fel magamban ezt az utat. Amikor együtt elkezdtük álmodni a lovas zarándoklatot, akkor az volt a legfontosabb számunkra, hogy megmutassuk, milyen rendkívüli értékeknek vagyunk a birtokosai. Egyrészt gyönyörű helyen élünk, szinte paradicsomi világban, másrészt velünk van az a szellemiség, amiből megszülethetett a másik ember méltóságának, vallásának a tisztelete. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Az is bennem van, hogy János Zsigmondot, Erdély első fejedelmét méltatlanul elfelejtette a történetírás, kicsit az ő személyére is szeretnénk felhívni a figyelmet. Egy barátom fogalmazta meg, amit én is érzek: ha Erdélyben a magyarság változást akar, ahhoz azt kellene látniuk, hogy az egyházak és az egyházi vezetők összefognak és egy irányba mennek. Ezt is meg akarja mutatni a mi sokfelekezetű csapatunk: hogyha egy irányba indulunk el, helyére kerülhetnek a dolgok – fogalmazott a zarándoklat lelki vezetője.
Film is készül
Másnap, szombaton reggel 16-an ültek lóhátra, és lovagoltak végig Székelyderzsen. Székelyudvarhelyi, kecseti, marosvásárhelyi, fenyédi, felsőboldogfalvi, sepsiszentkirályi, szegedi, budapesti, székelyderzsi és oklándi résztvevői vannak a zarándoklatnak, a felnőttek mellett 11-13 éves gyerekek is útra keltek. Az első éjszakát Bözödön töltötték.
A 450 kilométerre tervezett zarándoklat további fő állomáshelyei: Marossárpatak, Mezőzáh, Torda, Szind, Mészkő, Székelykő, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Vízakna, Oltszakadát, Fogaras, Olthévíz és Székelyzsombor, és július 21-én Oklándon emlékjel-állítással ér véget.
A kísérőautó végig a zarándokokkal tart, és helyenként további lovasok is csatlakoznak hozzájuk rövidebb távolságokra. Ugyanakkor az utat végigköveti Magyari Tekla és Simó Csaba televíziós tudósító, akik mintegy 50 perces ismeretterjesztő dokumentumfilmet készítenek a rendkívüli lovas zarándoklatról.
Az érdeklődők az esemény Facebook-oldalán kísérhetik figyelemmel a kalandosnak ígérkező utat, a Vallásszabadság 450 – Lovas Zarándoklat címen.
Asztalos Ágnes