Szó szerint termékeny együttműködési megállapodás köttetett a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztése és a Debreceni Agrártudományi Egyetem Karcagi Kutatóintézete között. Nyikómalomfalvi és ditrói gazda földjébe ültették el a karcagi kutatóintézettől kapott kísérleti vetőmagokat. Jövőben megválik: szereti-e a székely termőföldet a nagykunsági vetőmag? [caption id="attachment_38863" align="aligncenter" width="2560"] A kísérlet sikerében bízik Sinka Arnold és Sinka Lajos Fotó: Lázár Emese[/caption] A Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés részlege és a debreceni tanintézmény között nem új keletű a kapcsolat. A mostani együttműködésre a debreceniektől érkezett a felkérés. A kutatási célokat is szolgáló közös s hosszú távra tervezett projekt lényege, hogy kipróbálják: meghonosítható-e, miként viselkedik az egyetemhez tartozó karcagi kutatóintézetben kikísérletezett vetőmag a székelyföldi, de összetételében az ottanihoz hasonló talajban? A tavasszal Karcagon aláírt szerződés értelmében a kilencfajta kísérleti vetőmagot két helyszínen, Gyergyóditróban és Nyikómalomfalván próbálják ki – részletezte a projekt előzményeit Sinka Arnold udvarhelyszéki kapcsolattartó, a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés részlegének programfelelőse. Nyikómalomfalván a mezőgazdálkodásban és állattenyésztésben is tapasztalt fiatal gazda, Sinka Lajos vállalta, hogy részt vesz a kutatásfejlesztést is szolgáló kísérletben, így az általa a célra felajánlott 20 áras parcellán vetették el október végén a különböző fajtájú, a Karcagi Kutatóintézetben nemesített, speciális őszi búza és árpa, őszi takarmányborsó, valamint tritikálé vetőmagokat. – Ezek tiszta fajták, amik nem voltak még a vidékünkön kipróbálva. Reméljük, beválnak – reménykedett a projektfelelős. – Sajnos, mi gazdák úgy vagyunk, hogy fajtatiszta vetőmaggal nem igazán foglalkozunk. Ennek az oka, hogy azt vesszük meg, ami a piacon van. Sokszor azt sem tudjuk, hogy mit, mert semmi információ nincs a magokról. Itt viszont van követhetőség, tudom, hogy mit ültettem el, milyen talajba és mit várhatok el – indokolta meg Sinka Lajos, hogy miért vállalta a kísérletezést. Reményei szerint beválnak a magok, és jövő ősszel már sokkal nagyobb területet tud bevetni, sőt más gazdáknak is tud majd juttatni a magyar vetőmagokból. Az még egyelőre kérdéses, majd csak jövőben, aratáskor derül ki, hogy a karcagi silány minőségű talajon már kipróbált, bevált nemesített vetőmagok itt, a sajátságos klímájú régióban is ugyanolyan jól teljesítenek-e, az elvárásoknak megfelelően nagy hozamú lesz-e a termés, de a projektben résztvevők remélik, jól sül el a kísérlet. – Érzelmileg is fontos lenne, hogy vidékünkön magyar vetőmagot használjunk, annál is inkább, mert a magyarországi Mezőgazdasági Minisztérium is Kárpát-medencében gondolkodik, számos szakmai egyeztető fórumot szerveztek már az itteni gazdáknak is – fogalmazott Sinka Arnold. Hozzátette, bár a tavaly kipróbált piros köleshez fűzött remények ugyan nem váltak be, jövőben még tesznek egy próbát arra, hogy ezt a hasznos, de méltatlanul elfelejtett növényt újra meghonosítsák vidékünkön. Sinka elmondta: nemcsak a tiszta vetőmagfajták meghonosítására fókuszálnak, de a gazdaképzés jövőjét illetően is vannak terveik. A Debreceni Agrártudományi Egyetem igazgatójával már tárgyaltak arról, hogy egy mezőgazdasági technikumot hozzanak létre Udvarhelyszéken. Hiányt pótolna, és, mivel a szakmai oktatás megszűnt, nagy szükség lenne a szakirányú középiskolai oktatásra. Igazolják ezt a Caritas Vidékfejlesztés részlege által szervezett felnőttképzéseken kapott visszajelzések is, mert sokan gazdálkodnak, ahogy Sinka fogalmazott, „hályogkovács módjára”. – Ennek az oktatásnak a szakmai részét a debreceni tanintézmény biztosítaná, támogatná a gödöllői Szent István Egyetem is, viszont az oktatás elindításához szükséges feltételekkel, az anyagiakkal kapcsolatos részleteket itt kell előkészíteni, ez ügyben dolgozok, próbálok egy közös megbeszélést összehozni a Hargita Megyei Tanáccsal és a helyi önkormányzattal – közölte a távlati, de megvalósításra érdemes tervvel kapcsolatosan Sinka Arnold. Lázár Emese