Több folyamatban levő építkezés, kisvágóhíd és perspektívák keresése
Úgy néz ki, hogy az ország kisvárosai ki tudnak törni abból a hátrányos helyzetből, amelybe a felelőtlen kormányzat kényszerítette őket. Nem elég bajnak, hogy jószerével sok helyen megszűntek a gazdasági lehetőségek, amelyek egykor a fejlesztés motorjai voltak, de ezeknek a tízezer fő körüli állandó lakossággal rendelkező településeknek nem biztosították kellőképpen az uniós és a központi forrásokhoz jutás lehetőségét. Székelykeresztúr is hasonló helyzetben van. Vagy volt? Mindenesetre a vezetés mindent elkövet, hogy véget vessen ennek az áldatlan állapotnak.
[caption id="attachment_85915" align="aligncenter" width="1000"] Rafai Emil Fotó: Simó Márton[/caption]
Rafai Emil (RMDSZ) polgármester harmadik mandátumát tölti hivatalában. Szívügyének tekinti, hogy kiépüljön ismét a Sóskút, a város egykor jobb napokat is látott üdülőtelepe. Itt három különálló „objektum” van, amelyeket az önkormányzat külön kezel. Pillanatnyilag egy ifjúsági szálláshelyként nyilvántartott ingatlan felújítása zajlik magyarországi kormánytámogatással. Ezt április 30-ig kellett volna befejezni, de a kivitelező – a nem várt nehézségekre és a zord időjárásra hivatkozva – kérte a határidő június 15-ig történő meghosszabbítását. Ez érthető is, hiszen egy, a múlt rendszerben emelt épületről van szó, amely anno rohammunkával készült, nem kellő odafigyeléssel, nem a legjobb minőségű anyagokból. Lehetőség van egy wellnessrészleg és hideg vizes, szabadtéri strand létrehozására is. Megvizsgáltatták a gyógyvizet, tanulmányt is készíttettek annak hasznosítására, modellezték, hogy mennyibe kerülne a teljes kiépítés.
– Vannak ugyan tartalékai a városnak, de azok talán az önrészhez elégségesek – a becsült költségek egynegyedét fedezné mindössze egy ilyen beruházásnak – tudtuk meg Rafai polgármestertől –, úgyhogy ezt a tervet egyelőre félretettük, várjuk a megfelelő pályázati lehetőséget. Esetleg egy megfelelő bukaresti vagy budapesti kormányzati hozzáállást. Kicsi a valószínűsége annak, hogy magánbefektetők vállalnák az igen hosszas megtérüléssel járó kockázatot. Viszont egy következő pályázati ciklusban – ami 2020 után kezdődik – el lehet vele indulni. Egyébként tavaly indítottuk ennek a két utóbbinak a tervezési-kivitelezési, valamint környezetvédelmi engedélyeztetési eljárását, hiszen mindhárom ingatlan Natura 2000-es övezetben található. A szabadtéri strand, amely magántulajdon, ugyancsak felújításra vár, ám ennek működtetése már kisebb költséggel járna. Az nem a város gondja lenne, de szívesen segítünk. Vállaltunk bizonyos projekteket, és igyekszünk topon tartani, és haladni is ezekkel a fejlesztésekkel, ahogy lehet.
Az európai uniós pályázatokkal kapcsolatosan megtudtuk, hogy négy beadott, elbírálás alatt levő érvényes projektje van a városnak: egy a közvilágításra, egy másik a Zeyk Domokos Szakközépiskola épületének felújítására és felszerelésének cseréjére, egy harmadik egy ifjúsági központ létrehozását célozza, míg a negyedik – amelyet a megyei tanáccsal közösen készítettek – egy inkubátorház létrehozásáról szól.
– Ezzel gondok adódtak, tavaly elutasították bizonyos formai hibák miatt, de időközben áthidaltuk, és reméljük, hogy most már nyertes lehet. Egyébként van Hargita Megye Tanácsa részéről egy olyan ígéret is, hogy amennyiben nem hoz pénzt ez a pályázat, a megyei tanács igyekszik majd önerőből segíteni a megvalósulását, mert igen fontos a kezdő vállalkozások megsegítése régiónkban. Látjuk, hogy Székelyudvarhelyen milyen szép eredményeket hozott egy hasonló kezdeményezés, sőt arról értesültünk, hogy ott egy második hasonló projektet is el fognak indítani a közeljövőben. Nagyon fontos számunkra is a fiatalok itthon tartása, hiszen Keresztúr több ezer lakost veszített, sok szakembert, diplomás fiatalt, akiket haza lehetne csalogatni, illetve segíteni az újabb generációkat. A mi inkubátorházunk nem irodai, nem IT-jellegű, hanem inkább gyakorlati lenne, ahol kisiparosokat, kézműveseket szeretnénk elhelyezni.
A helyi nemzeti fejlesztési alapnál (PNDL) tavaly négy nyertes pályázata volt Keresztúrnak, amelyek mellett mos még egy újabbat is említhetünk: a közvilágítási fejlesztés és két utcamodernizálás már megtörtént, most következik a harmadik, amely felújítása idén fog lezajlani; Betfalván a Belső utca burkolására nyertek második körben, a maradék összegekre történt kiírások alkalmával. Két utcát önerőből kezdtek javítani, a városban lévő Kecskés utcát és a fiatfalvi Bürkény utcát. Ezeket a munkálatokat, mihelyt az időjárás lehetővé teszi, folytatja majd a kivitelező. A Zeyk Domokos középiskolánál a sportpálya felújítása is a tél beköszönte miatt maradt abba. Folytatják hamarosan a város széléig haladó kerékpárút kiépítését. Az Egyesülés sportpálya köré szeretnének egy másfél méteres, gumírozott futósávot kialakítani, mert nagy igény mutatkozik rá. Látják, hogy sokan futnak, kocognak a város lakói közül, és mindenképp támogatni kell a hobbiszinten gyakorolt sportot és a polgárok egészségmegőrző törekvéseit.
– Székelykeresztúr városa egy kisvágóhíd önerőből való létrehozásával szeretné segíteni a helyi és a szomszédos községekben élő gazdákat, hogy az élő állatok ne egyből a nyerészkedőkhöz kerüljenek, hanem történjék meg helyben a feldolgozás és az értékesítés. Erre kell 2,3 millió lej. Időközben az történt – ami sok helyen érzeteti hatását, így nálunk is –, hogy ötven százalékkal javasolta az állam megemelni az építőipari béreket, ami azt jelenti, hogy a tavaly elkészített költségkalkuláció nem érvényes. A közbeszerzésen ajánlatot tevő mindhárom cég az adott plafon fölé licitált” – folytatta a polgármester, hozzátéve mondanivalójához még, hogy természetes és teljesen magától értetődő módon támogatják saját fenntartású intézményeiket, illetve az egyházakat, a civileket és a sportot is.
Ha szükséges év közben is fordítanak szerényebb összegeket az esetleges javításokra.
– Végre észrevették Bukarestben, hogy mennyire kiéheztették a kisvárosokat, kiírtak 92 millió lejes pályázati keretet kis- és közepes városok regenerálása, revitalizációja céljából (ADRC), amelyre összesen 760 millió lej értékben jelentkeztek projektekkel az érintett települések. Mi valahol a pályázati határidő félidejénél adhattuk be, közép tájon vagyunk a mezőnyben. Nem tudtunk hamarabb elkészülni. Nincs túl sok esélyünk, ha nem növelik a keretet. De legalább elkezdődött egy folyamat – zárta beszámolóját Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere.
Simó Márton