Varság a megye legnagyobb szór­ványtelepülése: a községet alkotó hét tanyabokor jóval nagyobb területen terül el, mint például a legközelebbi város, Szé­kelyudvarhely. Távol a várostól, az aszfaltútnak köszönhetően mégis egyre közelebb, a Dél-Görgényi-havasok lejtőin elterülő település jól példázza a hegyaljai ember életrevalóságát: még mindig készül hagyományos zsindely, de ezt már a turistáknak is megmutatják. Több mint másfél évtizede Tamás Ernő vezeti Varságot. Vele beszélgettünk eredményekről, tervekről és a jövőről. [caption id="attachment_23913" align="aligncenter" width="1000"] Tamás Ernő. Negyedik mandátumát tölti, 16 éve Varság polgármestere Fotók: Asztalos Ágnes[/caption] Éppen a falugyűlések időszakában tartunk. Azt találtuk jónak, hogy szerre elmegyünk minden tanyabokorba, a vezetőség átbeszéli a helyiekkel, hogy mit vár el az adott közösség, milyen problémáik vannak. A nagy falugyűléssel szemben így inkább megnyílnak az emberek, őszintébbek, bátrabbak. Feltérképezzük a gondokat, a költségvetést ez alapján állítjuk össze – avat be munkájába a községvezető. Jó évet zártak – Kis túlzással azt mondhatom, hogy rekordévet zártunk tavaly. Összesen nyolc beruházásunk volt, mindegyiket be is fejeztük, bár az új művelődési ház kilóg a sorból, nemcsak azért, mert 2009-ben kezdtük el építeni, hanem mert azt már az idén avattuk fel – sorolja Tamás Ernő. A községnek 150 kilométernyi úthálózata van. Nem véletlen, hogy a megvalósítások sorát az útjavításokkal kezdi a polgármester. Tavaly olyan helyekre jutottak el az aszfalttal, ahová eddig csak traktorral lehetett járni. Egyik legnagyobb eredmény a Bagzos nevű tanyarészt a központtal összekötő 8,3 kilométeres út leaszfaltozása, ez másfél millió euróba került. A legnépesebb tanyabokron, a Tisztáson átvezető utat is tovább aszfaltozták, itt idén folytatják a munkát, de más szakaszokra is került új útburkolat. A maradék 120 kilométernyi részen karbantartást végeztek: köveztek, sáncot ástak, a főút mellett, a központ környékén egy kilométer hosszúságban járdát építettek. A lakosok kérésének eleget téve a tisztási részen sikerült felújítani az elavult villanyhálózatot. Az infrastrukturális beruházásokat többnyire kormányzati programokból, illetve a megyei tanácstól kapott pénzből bonyolították le. Varság a Sóvidék–Hegyalja LEADER akciócsoport tagja, Parajd, Korond, Farkaslaka, Fenyéd, Zetelaka és Oroszhegy mellett. Az elmúlt évben három pályázatuk volt. – Nagyon elégedett vagyok a LEADER-programmal. Heten vagyunk a csoportban, mint a gonoszak, de nagyon jól tudunk együttműködni, ha bölcs döntés kell, meg tudjuk hozni, bár természetesen nem mindig értünk egyet. Egyformán tettünk be, és egyformán is veszünk vissza. Mi, önkormányzatok a lehetőségeket maximálisan kihasználtuk – mondja a községvezető. LEADER-pályázatból újjáépítették az egykori jegyzői lakot, amelyben falumúzeumot alakítottak ki, a jegyző korabeli bútorzattal ellátott szobáját is megőrizve, idén pedig a pincében zsindelykészítő műhelyt akarnak berendezni. Egy másik pályázatból a tájház szomszédságában, a régi polgármesteri hivatal épületében elkészült az Egészségház. Az ősz folyamán ugyancsak a LEADER-ben egy Mitsubishi L200-terepjárót vásároltak a helyi önkéntes tűzoltóknak. Nagy öröm az új művelődési ház Legnagyobb sikernek a kultúrházat tartja a polgármester. Az új a régi épület mögött épült fel, amelyet – bár sokat próbálkoztak – nem sikerült megmenteni. A faszerkezetes épület ázott, megtámadta a fagomba, közben újrafedték, alábetonoztak, hozzáépítettek egy mellékhelyiséget, de – mint Tamás Ernő fogalmaz – egy százéves épülettől nem lehet csodát várni. Eldöntötték, hogy belevágnak az építkezésbe. – Kultúrotthon nélkül viszont nem maradhatott Varság, hiszen a legközelebbi ilyen jellegű közösségi tér Zetelakán van, tehát a régit az új építésével párhuzamosan fent kellett tartani. Jól példázza ezt a helyzetet, hogy aznap, amikor az avatóünnepségre készültünk, még le kellett bonyolítani egy tort is – mondja a polgármester. Végül elkészült a nagy, ízléses, funkcionális új művelődési ház. – Azt kértem a tervezőtől: olyan épületünk legyen, amely beleillik a környezetbe és Varságot jelképezi, azaz fa legyen benne és kő. Frontja egy tipikus varsági ház bejáratát idézi, belül faoszlopok és gerendák adják meg a tér rusztikus-barátságos hangulatát. Tágas, nagy színpada van, kulturált mellékhelyiségeket, konyhát alakítottak ki benne, üvegajtókon és ablakokon ömlik be a fény. A galérián az egyik teremben rendezik be a könyvtárat, a frissen alkalmazott kultúrházfelelős irodája is ott kapott helyet. A cél az, hogy minél több kulturális, hagyományápoló tevékenységnek adjon helyet az épület. Otthona lesz a feléledő citeraegyüttesnek, hiszen élnek még a citerások, s a hangszerek is megvannak. A báloktól kissé tart a polgármester, pontosabban a rongálásoktól. Erre a problémára a fiatalokkal közösen keresik a kompromisszumos megoldást, például az önkéntes tűzoltók szívesen vállalnák ilyen alkalmakkor a rendfenntartói szerepet. A régi épületet lebontják, és akkor a főút felé kinyílik a tér. Hátravan még a tereprendezés, parkosítás, járdák építése. Az 1,6 millió lejbe kerülő kultúrház főleg saját forrásból, illetve a helyi közbirtokosság és a megyei tanács jelentős támogatásából épült fel. [caption id="attachment_23915" align="aligncenter" width="1000"] A művelődési ház. Nemcsak az a siker, hogy megépült, hanem hogy valódi közösségi tér[/caption] Folytatná a polgármester – Bár az én megbízatásom június 5-ig tart, jelenleg is céljaink vannak, és el is kezdjük azok megvalósítását – jelenti ki Tamás Ernő. Az egyik legfontosabb terv a Központ–Forrásköze–Sólyomkő közötti hét kilométeres útszakasz felújítása. – Illúzió volna, és nem is szeretném, hogy mindenütt aszfaltút vezessen – inkább legyenek jó minőségű makadámútjaink. De a gerinceken átvezető részeket mindenképpen le kellene aszfaltoztatni. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapnál (FEADR) pályáznánk erre. Továbbá nagyjából azon a részen, ahol az út vezetne, új vízrendszert kellene kiépíteni. Bár Varságon minden háznál van villany és víz, sok helyütt elavult a rendszer. – Erre 2,5 millió eurót lehet kérni, az összegből el is tudnánk készíteni az új hálózatot, a szennyvízelvezetéssel együtt – mondja a településvezető. A szennyvízelvezető rendszer egyébként már évek óta készen van, idén kellene üzembe helyezni, keresik a szolgáltatót. A polgármester szerint a lakosok meg kell értsék, hogy bár nő a vízszámla összege, ezt nem lehet másképp csinálni. – A meglévő derítőállomást pedig a falu elején kéne elhelyezni. Nagy szükség van erre, mert nagyon fontos, hogy a patakjaink, a Nagy-Küküllő forrásvidéke, maga a folyó tiszta maradjon – vélekedik az elöljáró. Tamás Ernő negyedik mandátumát tölti, 16 éve polgármester. Ezzel ugyan még mindig hátrányban van édesapjával szemben, aki 18 éven át állt Székelyvarság élén. És bár volt tavaly olyan időszak, amikor kalapot készült emelni, és felhagyni a munkát, most már ismét eltökélt, és indul a helyhatósági választásokon. – Névtelen SMS-írók, névtelen feljelentők, az azok nyomán bekövetkezett ellenőrzések okozták ezt a hullámvölgyet. Hatalmas felelősség van egy településvezető vállán, a jelenlegi helyzetben gyakran késélen táncolunk, és a döntésekkor szűk a mozgásterünk. A szemtől szemben vállalt ellenvéleménnyel semmi bajom, de a névtelen feljelentőkkel szemben még védekezni sem lehet, és ez elveszi az ember kedvét a munkától. Végül azonban inkább megerősített, ami történt – mondja, hozzátéve: jó a tanácsosi testület, a kollégái nélkül nem tartanának ott, ahová eljutottak. Alakuló civil szféra Tamás Ernő szerint „kezdenek mozgolódni az emberek”, van már néhány egyesület a faluban. Az önkormányzat egyformán próbálja őket támogatni, mert mindegyiknek fontos a tevékenysége. A polgármester az egyre virágzóbb labdarúgóéletre a legbüszkébb, hiszen van már minifocipályájuk, hamarosan elkészül a nagy pálya is. Van focicsapat, mellette egy egyesület, sőt, már meg is szerezték a C csoportban az első helyet. A polgármester kiemelte még a Varságért Egyesületet, amely főleg turizmussal, falufejlesztéssel foglalkozik. Jelentős a Jézus Kútja Tűzoltó Egyesület munkája, nemrég alakult egy turisztikai csoportosulás, civilszervezetbe tömörültek, pályáznak a fúvósok, illetve a gyermeknéptáncosok is. Népesség és jövőkép Jelenleg 1572 fő Székelyvarság lakossága, és az utóbbi időben 2-3-mal többet keresztelnek, mint temetnek. De itt is fájdalmas a fiatalok elvándorlása – panaszolja a polgármester. Ő maga próbál jó példát mutatni: két, Székelyudvarhelyen dolgozó pedagógus lányát sikerült „hazacsalnia”. Arra kéri a fiatalokat, hogy ha el is mennek pénzt keresni, jöjjenek haza, és otthon költsék el. Azt is gyakran elmondja, hogy ne hagyják és ne adják el az örökséget, legalább tartsák rendben. Mindkettőre – szerencsére – vannak már jó példák. Érdekes hozadéka a pár éve létező aszfaltútnak és az állandó buszjáratnak az ingázó életforma kialakulása, amelyre Varságon azelőtt nem volt példa. Munkahely miatt most már nem kell beköltözni a városba, mert a munkából haza lehet menni. – Legalább 45 középiskolás is ingázik, ők talán még jobban megszokják ezt az életformát, és ez a tény is hozzájárulhat az elvándorlás csökkenéséhez – reménykedik a polgármester. Összegezve: nem fogy a népesség, de voltak többen is. Tamás Ernő felidézi, hogy az ő generációjában 50-60 gyermek született egy évben, most 20-25 körül van a születések száma. A gyönyörű környezetben, hegyek, erdők és patakok között elterülő, érdekes szerkezetű Varság számára egyértelműen a turizmus a legjobb kitörési pont. A turisták száma évről évre növekszik, a polgármtester szerint a Málnafesztivál környékén vagy szilveszterkor még a sütőt is kiadják! Több panzió működik, és 300 körül van a hétvégi házak száma. – Ez mindenképpen húzóerő, erre kell alapoznunk – jelenti ki Varság elöljárója. Asztalos Ágnes