– Ha Zürich polgármestere lehetne, Ön akkor is Székelyudvar­helyt választaná. Miben látja a város erősségét, potenciálját?

– Székelyudvarhely Székelyföld egyik gazdasági, oktatási és kulturális központja, a mintegy 100 ezres Udvarhelyszék vezető települése. Azt gondolom, hogy ezt a történelem során kialakult szerepet a városnak be kell tudnia töltenie a jövőben, ez tehát egy komoly felelősség is. Az utóbbi években Udvarhelynek nem sikerült megfelelnie az ezzel kapcsolatos elvárásoknak, ezen mindenképpen változtatni kell, fel kell zárkózzunk a környező városokhoz, és jobban hozzá kell járuljunk Székelyföld és Erdély fejlesztéséhez. 

– És mi az a hetvennyolc problematikus terület, amelyen mielőbb változtatni kellene?

– A város ma gazdátlannak tűnik, kaotikusak a fejlesztések, zűrzavaros a döntéshozatal, az elkésett pályázati megvalósítások miatt ráadásul kényszerpályán van. A múlt hibáiból tanulni kell, nem szabad még egyszer elkövetni azokat, és teljesen új alapokra kell helyezni a város irányítását. Ennek első lépése, hogy olyan városvezető kell, aki képes nagyobb szervezetet irányítani, távlatokban gondolkodni, gyümölcsöző együttműködéseket kialakítani és egy közösen meghatározott cél felé haladni. Ahhoz, hogy hatékony, eredményes városunk legyen, mielőbb ki kell alakítani egy bizalmi munkaviszonyt a polgármesteri hivatal munkatársai és a vezetése között, és közös, hatékony munkára van szükség. 

– Mit gondol a jelenlegi városvezetés munkájáról?

– Az elmúlt hónapokban nagyon sokan megerősítettek abban, hogy az udvarhelyi­ek elégedetlenek a városvezetéssel és Gálfi Árpád polgár­mes­ter munkájával, az elmúlt nyolc év a politikai sárdobálás­ról, egymás hibáztatásáról, a felelősség hárításáról és a rossz döntésekért való magya­ráz­ko­dás­ról szólt. A város beragadt valamibe – az sem látszik, mibe is igazán. Ennek véget kell vetni, az udvar­helyiek nem ezt érdemlik.

– Vázolja egy olyan elképzelését, amely által új munkahelyek jönnének létre a városban.

– Egy: a városban tevékenykedő vállalatok fejlesztése, felkarolása – a városvezetés segíti a vállalatokat a piacszerzésben, a piacokon való megjelenésben, kapcsolatépítésben. Ez előbb-utóbb új fejlesztésekké érik, és új munkahelyeket is fog teremteni. Kettő: beruházókat kell vonzani, hisz Székelyudvarhelynek vannak ipari hagyományai, és Európában is szükség lesz a termelésre, az újraiparosításra, a magasabb hozzáadott értékű munkára. A régió befektetéseinek mezsgyéjén számos kisebb-nagyobb beruházást lehet vonzani, ami új munkahelyeket is jelent. 

– Kapjon az alkalmon: Udvar­hely­re költözik a Google, yacht­ki­kötő a Küküllőn, ingyen sör. Egy lehetősége van rá, viszont semmi nem korlátozza – mit valósítana meg a városban?

– Nem csodákra kell várni, hanem a lehetőségeket maximálisan kihasználva dolgozni
kell a városért. Legyünk komolyak: egyedül a Google egyik apró részlegének vagy alvállalkozójának a részbeni idevonzására lehet némi esély. A magánszférában sem megvalósíthatatlan és kivitelezhetetlen ötletek után kapkod az ember, mert annak könnyen gazdasági bukás a vége. A politikában is hasonlóan van ez, csak talán később érkezik a felismerés pillanata az emberek számára. Azt hiszem, hogy Udvarhelyen eljött ez a pillanat, az emberek változást akarnak, mert látják, hogy sehova nem vezet az az út, amelyen ma jár a város.

– Uszoda, mosoda, palota, iroda. Meg az összes többi. Napi problémamegoldás vagy hosszú távú elképzelések?

– Egyik nem megy a másik nélkül, kellenek a célok és a vízió, hogy honnan hová akarunk eljutni, ez ad értelmet a mindennapok munkájának. A saját életünkben is így van ez, miért lenne másképp a közéletben, a városvezetésben?

– Szokott kiabálni?

– Régen, kezdő vezetőként beleestem ebbe a hibába. Talán az elmúlt 10 évben egyszer sem történt meg. Figyelek erre, átgondolom a döntéseket, higgadtan mérlegelek, és igyekszem minél több szempontot figyelembe véve a kollégákkal, a csapattal közösen dolgozni. Persze a sporteseményeken azért kiengedem a hangomat, ha biztatni kell a csapatot…

– Mi a sejtése, mit mondanak most Önről a háta mögött az emberek? Hát négy év múlva, ha mandátumot szerez?

– Nem a hátam mögé nézegetek és nem azon töprengek, mit gondolnak rólam mások, hanem előre tekintek és nyíltan megfogalmazom, mit szeretnék, mik a szándékaim és milyen lépéseket fogok tenni. Őszintén remélem, hogy az udvarhelyiek eljönnek szavazni április 7-én, és támogatni fognak. Fontos tudni, hogy nemcsak az RMDSZ-tagok, hanem minden helyi lakos szavazhat ezen a napon. Jöjjenek el, tegyük jobbá Székelyudvarhelyt!