Székelytámadt-vár rehabilitációja: szakmailag nonszensz?
Két éve adta hírül a székelyudvarhelyi önkormányzat: ötmillió eurót nyertek a Székelytámadt vár rehabilitációjára, közösségi-kulturális térré való átalakítására. Egyelőre nagy a csend a projekt körül, bár a régészek második hete ismét ásatásokat folytatnak az egyik bástya mellett. De vajon mi zajlik a színfalak mögött?
A nagyszabású projekt alapos régészeti kutatást feltételez(ne) a romnál, amelynél – mint tavaly ősszel Sófalvi András régész fogalmazott – átfogó, szisztematikus feltárás sosem történt, mindössze kisebb-nagyobb feltárási szakaszok segítik hozzá a szakembereket a vár szerkezetének és építéstörténetének alaposabb megismeréséhez. Az idő viszont sürget, hiszen a 2023-as év vége a nagyszabású várrehabilitációs pályázat kivitelezési határideje.
Mit kutatnak most?
A múlt héten a tavalyi régészeti kutatás közvetlen folytatásaként a Fóris-bástya keleti-északkeleti oldalán nyitottak szelvényt a régészek, hogy feltárják ennek eredeti jellegét és kapcsolatát a kurtina-, illetve a külső köpenyfallal, és jobban megismerjék a két ágyútorony (a Fóris- és Hajdú-bástyákként ismert többszintes védőtornyok) védelmi rendszerének együttes működését – közölte Sófalvi András ásatásvezető régész, aki kis csapattal, Botha Zoltán régésszel és Szász Gyula régésztechnikussal fogott neki a munkának. Mint mondta a Haáz Rezső múzeum munkatársa, a feltárás szervesen illeszkedik az udvarhelyi vár restaurálási és helyreállítási tervezetébe, a nyár folyamán további pontjait tervezik kutatni a város nevezetes és jobb sorsra érdemes késő középkori – fejedelemség kori (15–17. századi) erődítményének.
Hol tart az európai uniós pályázat?
Zörgő Noémi, a polgármesteri hivatal sajtóreferense röviden vázolta, mi történt eddig. Mint kiderült, 2019 októbere és 2020 májusa között írták ki és bonyolították le a közbeszerzést a kiviteli tervre, szerződést a kolozsvári K&K Studio de proiectare elnevezésű tervezőcéggel kötöttek (a cég számos, történelmi épület, pl. a szamosújvári ferences templom és kolostor, a kolozsvári Bánffy-palota stb. helyreállításában vett már részt – szerk. megj.). A szerződés tárgya a pályázat 1-es számú objektumának, a Székelytámadt vár felújítási és restaurálási munkálatainak a tervezésére vonatkozik, nem foglalja magába a Tó utca felújítására vonatkozó tervezést. Rögtön a szerződés aláírása utáni időszakban nehézségekbe ütköztek, ugyanis a tervezés szempontjából alapvető fontosságú tevékenység volt a várfalak lézeres felmérése, amit a vár körüli ingatlantulajdonosokkal való hosszas egyeztetések nyomán sikerült nagy nehezen megoldani (ez tavaly nyáron történt meg, több alkalommal volt itt a kolozsvári szakcég). A külső várfalakra az évek során házakat, fatartókat és mindenféle egyéb építményeket húztak fel, máshol kerítések tapadnak rájuk, így helyenként gyakorlatilag megközelíthetetlenek.
– Eközben a vár A kategóriás műemlék, amelynek a törvény szerint 50 méteres védelmi övezete kellene legyen – jegyezte meg a sajtószóvivő.
Hátráltat a műemlékvédelem?
A szerződés értelmében tavaly év végére várták a kiviteli tervet, amely még nem készült el teljes mértékben, de egy része már megvan, végső formájában májusban adja le a tervező cég. A szóvivő hangsúlyozta, hogy több hatóságtól is kiváltotta már a polgármesteri hivatal a szükséges engedélyeket (pl. a víz-, gáz- és elektromos energia szolgáltatóktól, a Környezetvédelmi Ügynökségtől, a Közegészségügyi Igazgatóságtól, a Sürgősségi Esetek Felügyelőségétől, a kulturális minisztériumtól stb.). Ugyanakkor a műemlékvédelmi hatóság a tavaly év novemberében elküldött tervezési dokumentációt a leadott formában nem engedélyezte, az egyeztetések azóta is zajlanak – közölte Zörgő Noémi.
Mit mondanak a régészek?
Bár teljes mértékben támogatja a vár rehabilitációját, magával a projekttel, annak megvalósulásával kapcsolatosan egyre szkeptikusabb az erődítménynél zajló ásatások vezetője, Sófalvi András. Mint elmondta lapunk érdeklődésére, amennyiben a pályázat határideje valóban 2023 vége, ez esetben a projekt régészeti értelemben megvalosíthatatlan, ugyanis 6700 köbméter föld régészeti módszerekkel való kitermeléséről van szó.
– Mindemellett úgy tűnik, hogy a régóta javasolt és elengedhetetlen falkutatások – végig, körbe – nem valósulnak meg, így a rehabilitáció szakmailag nonszensz, és szerintem a turista számára élvezhetetlen „élményt” nyújt majd. Kívülről ugyanígy fog kinézni, mint most, nem lesz sokkal inkább vár formája – mondta Sófalvi.
Beszélgetésünkből az derült ki, hogy nem pénz kérdése a probléma, hanem az óriási időveszteség, illetve a szakmaiság hiánya.
– Az a helyzet, hogy a pályázat már bő két éve nyert, és még mindig nem lehet tudni, mikor lesz kivitelezés, illetve maga a terv nagyon ellentmondásos és hiányos, ezenfelül irreális terheket ró a régészetre – összegzett a szakember.
Egyébként a Székelytámadt vár rehabilitációjára a jelenlegi projektet megelőzően is készült egy terv, akkor, az első pályázati próbálkozás idején, 2015-ben még volt szakmai vita a tervezővel, de 2016 óta Sófalviékat, a régészeket nem kérdezte meg senki. Magyarán: a nyertes pályázatot a régészek meghallgatása nélkül készítették elő.
– Ha tolni lehetne a határidőt, talán még lehetne valami ebből a projektből – jegyezte meg beszélgetésünk végén a régész szakember.
Mi van az üvegtetővel?
A polgármesteri hivatal weboldalán található tájékoztató szerint a „váras projekt” fő célja a teljes várfal felújítása és megerősítése, a Hajdú-bástya újjáépítése, illetve a várfalakon belüli terek, zöldövezetek, járófelületek felújítása. A tervek szerint a bástya Udvarhely új közösségi és kulturális központjává válik, amelyben kiállítóterek, filmvetítésre alkalmas terem, konferenciaterem és kilátó is helyet kap majd. Megnyílna ugyanakkor a vár régi, eredeti bejárata is. A Fóris-bástya helyén szabadtéri színpad, a Bánffy és a Telegdy-bástyánál pedig egy-egy szabadtéri kiállítótér kapna helyet. A Hajdú-bástya terveit többen is kritikával illették az elmúlt időszakban.
– Ami az úgynevezett üvegtetőként elhíresült jelenséget illeti, a jelenlegi tervezői javaslat figyelembe veszi a következőket: a beavatkozás megmutatja azt, ami ránk maradt, vagyis ami a Székelytámadt várból megmenthető, és az utólagos kiegészítések világosan elkülönülnek majd. Nem építünk fel egy fantáziaképet és eladjuk, mint régvolt valóságot – teljes pontossággal egyébként senki sem tudja, hogy nézett ki valamikor a vár, mindössze többé-kevésbé hiteles rekonstrukcióink vannak. A tervezett tető (fedélszék), amely nem is üvegből lesz, egy valószínű tetőformát mutat majd be, de éppen amiatt, hogy elkülönül, látszani fog, hogy egy utólagos kiegészítése lesz a várnak – hangsúlyozta Zörgő Noémi, a Városháza szóvivője.
Asztalos Ágnes