A múlt hónap első felében tartottak kerek­asz­tal-beszélgetést a városházán Szakács-Paál István polgármester és több udvarhelyszéki történész részvételével egy tudományos igényű várostörténeti monográfia megírásáról. Mint kiderült, szakmai részről már pár évvel ezelőtt megfogalmazódott egy ilyen jellegű kutatásnak a szükségessége, létezik egy tématerv is, csak eddig nem pártolta fel senki, ami most megváltozott. „A Haáz Rezső Múzeum elvállalta a munkacsoport összeállítását és a kulturális projekt vezetését, így hamarosan kezdődhet is a kutatói munka. Hosszú út áll még történészeink előtt, de biztos vagyok benne, hogy egy nívós végeredményre számíthatunk, amely identitásmeghatározó lesz mindannyiunk és a következő generációk számára!” – írta ki Facebook-oldalára a polgármester.

Feltúrják a levéltárakat

A részletekért megkerestük Miklós Zoltán múzeumigazgatót, aki elmondta, hogy az előkészítés el is kezdődött, körvonalazódik már a húsztagú csapat, amelynek tagjai az elkövetkező években intenzív kutatómunkát végeznek Székelyudvarhely történelmének minél teljesebb feltárására.

– Nem az a cél, hogy az eddig megjelent munkákat egy kötetbe rendezzük, hanem az új adatok gyűjtése. Felszínre kell hozni minden olyan levéltári forrást, amelyről van ismeretünk, vagy éppenséggel nincs, ehhez el kell menni a bukaresti, csíkszeredai, kolozsvári levéltárakba, de Budapestre, Bécsbe, Rómába, az egyházi levéltárakba is. Három kollégánk a városi levéltárat is feltérképezte történeti adatokért

– közölte Miklós.
Az elkövetkező időszakban kiderül, milyen feladatokat vállalnak a megbeszélésen részt vevő történészek, illetve hogy kiket kell még felkérni az együttműködésre, továbbá közösen eldöntik, hogy mivel kell szűkíteni, esetleg bővíteni a tervet, majd ütemezik a kutatásokat. A múzeum idén tudományos konferenciát szervez, a városnapok idejére pedig tematikus, könnyebben fogyasztható beszélgetéseket terveznek. Ugyanakkor még idén el kell készülnie Udvarhely történelmi bibliográfiájának, a várossal kapcsolatos eddig ismert publikációk teljes jegyzékének, amit online felületen nyilvánossá is tesznek. Miklós Zoltán hozzátette, hogy ebben a kezdeti fázisban még nincs szükség sok pénzre, a múzeum feladata lesz meghatározni, hogy mekkora anyagi forrást kell a projekthez rendelni. Idén inkább szervezési költségekkel, a levéltári kutatás, utazás költségeivel meg hasonló kisebb kiadásokkal kell számolni.

Nem választásra készül

Megtudtuk, hogy Székelyföld egyetlen városában sem született még ilyen volumenű tudományos munka.

– Több évre terjedő kutatómunka elé nézünk, amelynek a végterméke egy tudományos, de olvasmányos, könnyen befogadható monografikus mű, amely a történelmi idők kezdetétől a ’89-es eseményekig, esetleg 1990-ig mutatja be Székelyudvarhely történelmét

– fogalmazott a múzeumigazgató. 
Magyarország a 2025-ös és 2026-os évet a magyar tudomány éveként ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának kétszázadik évfordulója alkalmából – ehhez is jól illeszkedik a projekt.

– Arra még nehéz válaszolni, hogy mennyi időt ölel fel a munka, és pozitívum, hogy nem úgy állunk ehhez a projekthez, hogy három év múlva, mintegy választási megvalósításként készen kell legyen. A határidőre nem görcsölünk rá, szabad kezet kaptunk a városvezetéstől

– jegyezte meg Miklós Zoltán.
Manapság reneszánsza van a historizáló történetmesélésnek, rengeteg írás születik, mindenki mindent elmondhat a világhálón, ám ezekkel a legnagyobb probléma a forráskritika és a forrásokra való hivatkozás hiánya.

– Igény tehát van a múlt megismerésére, és mi egy hiteles történetet kínálunk majd, amely erősítheti a lokális identitást

– összegzett az igazgató.