Az Etéd községhez tartozó falu határ menti település, amelyre nem is olyan rég teljes joggal lehetett mondani, hogy a világ végén van. Mára ez megváltozott, hiszen a leaszfaltozott utaknak köszönhetően jó kedvvel keresik fel a turisták. Nem véletlenül: egyedi látványosságot kínál Kőrispatak idén 18 éves szalmakalap-múzeuma. Sőt a hétvégén szalmakalap-fesztiválra is várják az érdeklődőket. [caption id="attachment_91792" align="aligncenter" width="1000"] Íme a kőrispataki óriáskalap. Még azt is tudják, hány szál szalmából készült[/caption] Megyénk távoli csücskében terül el a közel 700 lelkes falu, amely amióta leaszfaltozták a két szomszédos megye, Hargita és Maros között kapcsolatot létesítő megyei utat, sokkal inkább bekerül a körforgásba. Székelykeresztúrtól 32 kilométerre van, néhány éve rendes úton lehet ebből az irányból megközelíteni Kőrispatakot, de Székelypálfalva irányából, Énlakát, Etédet érintve is nagyobbrészt aszfaltozott vagy jól járható köves úton juthatunk ide. Erdőszentgyörgyről viszont mindössze 16 kilométer választja el, a két éve átadott, korszerűen kiépített út a Bözödi-tó mellett visz, és rajta könnyű kitérővel elérhető a falu a 13A országútról. Ottjártunkkor épp magyarországi turisták hagyták el a települést, Bákó és Hunyad jelzésű autóval is találkoztunk: mind a szalmakalap-múzeumot vették célba. [caption id="attachment_91793" align="aligncenter" width="1000"] Kalauzunk kalapban. Fodor Gyula vezetett be a szalmavilágba[/caption] Kalap ősgabonából A faluban nyugalmat és csendet talál a látogató. Szépen rendbetett házakat lát, közöttük elég sok a hagyományos formákat éltető épület. Néhány portán szárad a szalma – ez már mutatja, hogy itt még él ez a 150-200 éves hagyomány. Elérünk a falu központjába, átmegyünk a hídon, és ott találjuk a 120 éves parasztházban berendezett szalmakalap-múzeumot, Kőrispatak legnagyobb vonzerejét. Az egyedi létesítmény pontosan 18 éves: Szőcs Lajos kőrispataki kézművesmester és családja 2001. július 21-én nyitotta meg. Azóta egész évben várják az érdeklődőket, sok – akár meglepetésnek is ható – érdekességgel, természetesen a szalmaszépségek mellett. [caption id="attachment_91794" align="aligncenter" width="1000"] Kalapok, fonatok, szalmavilág. Hagyományos házban hagyományos darabok[/caption] János bácsi mindig ott ül a ház tornácán, őrzi a bejáratot. Fizetést nem kér. Egyszerűen azért, mert – szalmából készült, nincs szüksége a pénzre. Minket Fodor Gyula szalmakalap-készítő mester kalauzolt. A háromosztatú parasztház egyik szobájában az országban készült és viselt kalapok foglalnak el jelentős helyet. A kalapok fonatokból készülnek, ezek számos változatát is meg lehet nézni, tapintani, érinteni. Természetesen mind kézzel készülnek, egy érdekes gabonafajtából, ami igazából olyan, mint a búza. Sőt az is: ősbúza. Az alakornak, egyszemű búzának nevezett gabona termőhozama elmarad a szélesebb körben elterjedt „mai” búzáénál, de szalmája sokkal jobb annál. Fodor Gyula elmondása szerint ma már kevés helyen termesztik, de Kőrispatakon még igen. További érdekességeket is mesél kalauzunk. – Régebb volt, amikor a megmódosodott gazda azt kérte, hogy annyi fonatot varrjanak a készülő kalapjába, ahány hektár erdeje vagy földje van. A fejfedő aztán már messziről hirdette, hogy mennyire tehetős a tulajdonosa – mondja Fodor Gyula. És itt van a múzeum legrégibb darabja is, amit adományba kaptak az alapítók, és mintegy fél évszázados lehet. [caption id="attachment_91795" align="aligncenter" width="1000"] Az ősbúza és amire jó. Itt van az ideje a szalmakalapnak[/caption] A rekorder kalap A középső helyiségben is sok az érdekesség, és itt derül ki, hogy a kalapon túl is van helye és szerepe a szalmának, táska, rendkívül míves fali díszek, használati tárgyak mellett a legtöbb kiállított darab ebben a szobában a karácsonyi dísz. A harmadik szoba már segít azt is elképzelni, hogy miként készül a szalmakalap, ugyanis itt megtekinthetők a készítésénél használt gépek, a prés és varrógép is. – Ha már megvan az alapanyag, a fonat, egy átlagos férfikalap, préseléssel együtt 35-40 perc alatt készül el egy profi – mint például a kollégám, Szőcs Lajos – kezében – tudtuk meg Fodor Gyulától. És itt látható a rekorder kalap is, amelyet a világ legnagyobbjaként a Guinness Rekordok Könyve is jelez. Az óriás fejfedőhöz közel 600 méter fonatot, 22 255 szalmaszálat használtak fel, átmérője két méter és 2,6 kilogramm a tömege. Hat-hét család él még a faluban, akik még el tudják készíteni a szalmakalapot, de ennél valamivel többen foglalkoznak a szalmával. Ezt mondta Fodor Gyula, majd hozzátette, hogy épp ezért szerveznek gyakran kézművestáborokat, hogy legyen, aki majd továbbviszi a hagyományt. De ha valaki kicsit elvonulna, és Kőrispatakon szállna meg (erre egyre többen rendezkednek be), bármikor lehetősége nyílik betekinteni a kalapkészítés, szalmafonás rejtelmeibe. A jövőhöz a múzeum iránti érdeklődés is hozzájárulhat. – A jó utak egyre több látogatót hoznak, régebb is jövögettek, de most már elég szép számban érkeznek a turisták, volt olyan a nyár elején, hogy egy hét alatt 500 gyerek is megfordult itt nálunk. Sok román jön el hozzánk, meg magyarországiak, tegnap egy ausztrál csoportnak mutattuk be a múzeumot, de jönnek mindenfelől – árulta el kalauzunk. Táborok és fesztivál A házból kilépve búcsút intünk János bácsi „őszalmaságának”, de ezzel még nem járt le az élmények sora, mert a bennvaló további izgalmas látnivalókat kínál. Például egy rendkívüli kőgyűjteményt, amelynek darabjai a falun átfolyó patakból kerültek elő, nem emberkéz alkotta furcsa formák ezek, még kalapformájú, de Magyarország egykori térképét felidéző darab is van közöttük. És a szép kertben mindent elborítanak azok a kis, irányjelző táblák, amelyek a múzeum fennállása óta hirdetik, hogy honnan jött az a sok-sok látogató ide. Igazából előre meg kell rendelni ezeket. Magába a múzeumba való belépés ingyenes, de adományokat szívesen fogadnak. Ehet, ihat is itt a látogató, továbbá egy kis ajándékboltból szuvenírt vihet haza az otthon maradottaknak. Kőrispatakot bármikor érdemes felkeresni. Különösen most hétvégén, amikor ismét megrendezik a Szalmakalap Fesztivált, amely már falunappá nőtte ki magát. Főzőverseny, gyermekprogramok, bű­vészbemutató, hagyományőrző programok, koncertek, utcabál várják szombaton a helyieket, elszármazottakat, vendégeket egyaránt. Asztalos Ágnes