Október utolsó napjaiban jelentette a tulajdonos a helyi állatorvosnak, hogy sertések betegedtek meg és pusztultak el a gazdaságában, majd október 31-én már a vizsgálatok is igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét az oklándi portán. Több állat megbetegedett, de az összes potenciálisan veszélyes sertést leölték a gazdaságban, így összesen tizenhat állatot vágtak le és temettek el szakszerűen, az előírásoknak megfelelően kijelölt helyen.

Harmincnapos tilalom

Dr. István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal vezetője elmondta, a hatóság meghozta a szükséges intézkedéseket, a gócpont körül három km-es körzetben védelmi, illetve tíz km-es körzetben megfigyelési zónát állítottak fel, az érintett területeken pedig számos állategészségügyi intézkedést foganatosítottak a járvány leküzdése érdekében. Többek között betiltották a sertések mozgását, megfigyelés alatt tartják a regisztrált disznóállományt, és vágni is csak – állatorvosi engedéllyel – saját használatra lehet. A korlátozó intézkedések harminc napig maradnak érvényben. Mivel Oklánd a megyehatár szélén helyezkedik el, ezért Kovászna és Brassó megyei településeket is érintenek a megszorítások.

– A gócpont helyszínére és az adott udvarra még idegen személyek sem léphetnek be. Reméljük, sikerült megfékezni a vírus terjedését, és ha minden rendben lesz, akkor végzünk még egy fertőtlenítést és feloldjuk a gócpontot a harminc nap leteltével. Egyelőre pánikra semmi ok, a gazda nem kereskedett, nem adott el állatokat, így úgy gondolom, ellenőrzésünk alatt tartjuk a helyzetet, és bízom benne, hogy megfékeztük a vírus terjedését

– fejezte ki reményét az igazgató.
A szakember szerint a gazda állattartással foglalkozik, juhai és szarvasmarhái vannak szép számban, járja a mezőket, erdőket, nemrég lucernát takarított be az erdő mellől, így minden bizonnyal a vaddisznók által fertőzött takarmánnyal kapták el a házi sertések a végzetes betegséget. Ugyanakkor arra kérte a gazdákat, hogy ha állataikon változást, étvágytalanságot, bágyadtságot tapasztalnak, azonnal jelentsék a körzeti állatorvosoknál, hogy időben lehessen meghozni a szükséges intézkedéseket. Kiemelte ugyanakkor azt is, nagyon fontos, hogy a gazdák ne ugyanabban az öltözetben etessék az állataikat, mint amelyben az erdőn, mezőn jártak, mert mint jelen esetben is történt, nagy esélye van annak, hogy átadják a vírust az állatoknak.

– Ez olyan minimális, de nagyon fontos intézkedés, amellyel távol tarthatjuk a disznóktól a vírust, ezért fontos, hogy tudatosodjon a gazdákban

– hangsúlyozta az igazgató. – Érdemes odafigyelni a településeken kívüli tanyák esetében, hogy ne hagyják megrongálódva a kerítéseket, hogy egyetlen olyan állat ne tudjon oda menni, ami a természetben fertőzött, elpusztult tetem közelében fordulhatott meg, hiszen így köztes hordozótól is elkaphatják a betegséget a sertések. A betegség lefolyása egyébként nagyon gyors, a fertőzést követően akár órák alatt elpusztulhat egy egész állomány – fűzte hozzá.

Minimális megbetegedés idén

Dr. István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal vezetője elmondta, jelenleg sehol máshol a megyében nem tudnak hasonló megbetegedésekről, és idén még csak egy sertéspestises esetet jegyeztek, ez januárban, Szentábrahám községben történt.

– Háztáji gazdaságban idén ez a két esetünk volt, tavasszal még néhány vaddisznóban kimutattuk a vírust, de más megbetegedés nem volt szerencsére

– jegyezte meg.
Hozzátette, decembertől februárig, amikor a vaddisznók kondákba verődnek, nagyobb esély van a megbetegedésekre. Főleg a Maros megyével határos vadászterületekről, Keresztúrtól egészen Korondig kerültek ki a fertőzött vaddisznók az idén tavasszal.

Kisebb állomány, kisebb kockázat

Az igazgató elmondta, országszerte tombol a vírus, Gorj, Dolj megyében nagyon súlyos veszteségeket okozva. Főleg az illegális sertéskereskedés és a kontrolállatlan állatmozgások miatt terjed olyan nagy mértékben az afrikai sertéspestis. Mint mondta, Hargita megyében viszonylag kicsi a sertésállomány, huszonnégyezer az egyedek száma, ezek is szétszórva találhatók, így a járvány okozta károk korántsem tudnak olyan drasztikusak lenni, mint ahol tízezres nagyságú farmok vannak.

Együttműködő lakosság

– A község lakosainak jelentős része földműveléssel, állattartással foglalkozik. A sertéspestis következtében bevezetett korlátozó intézkedéseket azonban jól fogadták a gazdák, nem volt probléma miatta

– mondta Godra Lehel, Oklánd község polgármester. – A gazdák is belátták, hogy ezek a szabályok az ő javukat szolgálják, hiszen a legfontosabb, hogy megakadályozzuk a járvány terjedését és megszűnjön a fertőzés veszélye. Ezt pedig másképp nem lehet – fogalmazott az elöljáró.