Magyarországi helyszínek után Erdélyből elsőként Székelyudvarhely fogadta az egri Dobó István Vármúzeum Mesés papírjátékok. Schreiber és Rigler-féle papírszínház című vándorkiállítását. A Haberstumpf-villa egyik termében igazi varázslat fogadja a látogatót:  a tárlat a 19. században virágkorát élő, papírból készült színházi játékok világát eleveníti meg.

Padláson rejtegetett kincsek
A megnyitót péntek délután tartották, Miklós Zoltán-István, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, illetve Ölvedi Zsolt alpolgármester rövid beszéde után (egyébként mindketten hangsúlyozták, hogy mennyire szervesen kapcsolódik ez a kiállítás az idei Játék éve tematikához), a Benedek Elek Pedagógiai Líceum tanulója, Bálint Zselyke mondott el egy udvarhelyszéki legendát, majd Császi Irén néprajzkutató-muzeológus, a tárlat kurátora nyújtott bővebb ismertetőt erről a sokak számára majdnem teljesen ismeretlen, de egykor a polgári otthonokban nagy népszerűségnek örvendő játékműfajról.

Varázslatos a tárlat törzsanyagának a története is. A pannókon feltárul Jacob Ferdinand Schreiber esslingeni nyomdájából útnak indult, majd Európa-szerte elterjedt papírszínház története, a készítés technikája, az illusztrátorok személyéről, a szövegkönyvek keletkezéséről, otthoni használatáról is olvashatunk. A Schreiber papírszínházat több generáción át egy egri család őrizte, sokáig padláson rejtegették a kassai származású családtag, Schmotzer Alajosné Tarczal Mária hagyatékát,

a ma már nemzetközi szinten is nagy megbecsülésnek örvendő műtárgynak számító darabokat a múzeumhoz kerülése után szakszerűen restaurálták. 

A magyarországi papírszínház a papír- és irodaszer-nagyiparos, Rigler József Ede nyomdájából került ki, litográfiát, figurális lapokat, háttereket, oldaldíszletet is készített, ezeken már a magyaros jelleg is tetten érhető.

Boldog „játékidők”
Az egri múzeum munkatársainak köszönhetően olyan berendezésben, olyan látványelemekkel mutatják be a papírszínházak világát, hogy az esztétikai élményen túl megérinthet a korabeli színházi világ varázsa is.

Húsz különleges színpadi jelenettel idézik meg az anno népszerű operákat, meséket és szépirodalmi műveket,

többek között A varázsfuvola, a Tannhäuser, Az orléans-i szűz, Genovéva, Faust, Csipkerózsika, Hamupipőke, Nyolcvan nap alatt a föld körül, Grant kapitány gyermekei és Az Ezeregyéjszaka meséi egy-egy kimerevített jelenete előtt feledkezhetünk bele a kivágott figurák öltözetének részleteibe, a részletgazda háttérképeibe.

Neves illusztrátorok dolgoztak egykor a történetek szereplőinek és helyszíneinek grafikai megteremtésén, amelyeket jó minőségű papírlapokra nyomtatva lehetett megvásárolni. Láthatjuk, hogy

nemcsak gyermekeknek, hanem felnőtteknek szóló papírszínházakat is nyomtattak, amelyek darabjait aztán otthon ki kellett vágni,

felállítani a színeket (mint megtudtuk, általában öt jelenetre bontották a műveket), majd meg kellett tanulni a szöveget, és indulhatott a nagy közös játék, igazi színházi előadások születtek az otthonokban, baráti társaságokban. Láthatunk tarlatán szövegkönyveket, amelyek párbeszédes formában, néhány oldalas méretűre átdolgozva járultak hozzá a varázslatos világ megjelenítéséhez.

A papírszínház romantikus korszakának az 1920-as években a mozi megjelenése vetett véget. De – mint Császi Irén elmondta – Magyarországon és Németországban is be lehet szerezni egy-egy „színház-csomagot”.

A különleges tárlat szeptember 17-ig látogatható Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban.