Nők elnadrágolása
Kissé ijesztőnek tűnhet a cím, pedig a turisztikai iroda legújabb kezdeményezése semmi bántásról nem szól, inkább hiánypótló: a generációkkal előttünk járó, aktív székelyudvarhelyi nők képét, közösségben betöltött szerepét, mindennapi életét próbálja felvillantani. A tematikus séta egy kis helytörténet női szemszögből, városnézéssel összefűzve.
Székelyudvarhelyi nőket hívott meg a Tourinfo iroda kedd délelőttre, hogy bemutassák legújabb – még kísérleti fázisban lévő – programjukat, lapunk is meghívást kapott a „premierre”. Nők elnadrágolása – ezt a címet kapta a nagyjából egyórás és egy kilométer hosszúságú tematikus séta, amely tulajdonképpen egy bő évszázados időutazást ígér a város múltjába.
Kirakatban a nadrág
A kiindulópont a mai Kossuth Lajos utca sarkán lévő divatárubolt, amelyben egykor a Flórián és Bogdán-féle rőfösüzlet működött, ennek kirakatában jelent meg 1913-ban az első szoknyanadrág Székelyudvarhelyen. A modern divattörténet női nadrágja, illetve „finomított” változata, a szoknyanadrág akkor már jó pár évtizede, igazából az 1789-es francia forradalom óta létezett és borzolta a kedélyeket, olyannyira, hogy több országban is elrendelték, hogy nők csak a helyi hatóságok jóváhagyásával viselhették – idézte fel a múltat Péter Ildikó, az iroda munkatársa, a tematikus séta vezetője. Udvarhelyen sem volt ez másképp, az 1800-as évek vége óta működő Jótékony Nőegylet a kis polgári városban is beadványt nyújtott be a polgármesterhez a kirakatba tett nadrág láttán, hogy tiltsa be a nők nadrágviselését. Női elődeink tehát ugyancsak konzervatívak voltak, ám ugyanakkor tevékenyek is, ugyanis az ő hathatós közbenjárásukra, szorgos adománygyűjtő munkájuknak köszönhető az első székelyudvarhelyi „gyermekkert”, a Mária Valéria kisdedóvó megépítése. A séta következő állomása éppen ez a Márton Áron téren található, az 1800-as évek utolsó évtizede óta álló, jelenleg a Benedek Elek Tanítóképzőnak helyet adó épület.
Zárda és kofák
Innen a régi udvarhelyiek által zárdának nevezett épületbe sétáltunk át, amely nemrég szakszerű felújításon és restauráláson esett át, homlokzatán a Róm. Kath. Leány Növelde eredeti felirattal. Péter Ildikó ismertetőjéből kiderül, hogy 1860-ban már működött a Küküllő-parti városban leányiskola, csak nem volt saját épülete. Az ismét régi fényében ragyogó iskolaépület alapkövét 1876-ban rakták le.
A korábbi alsó és felső piactéren sétálva, amely ma is a város szíve, Péter Ildikó egykori ismert női vállalkozókról, mai épületek, kirakatok elődjéről, az Emlékezés Parkja helyén álló régi betonplaccról, a régi piacokról osztott meg izgalmas történeteket. Azon a bizonyos placcon árultak a kofák – a helyi közélelmezés megkerülhetetlen fontosságú szereplői –, az asszonyok pedig a Kossuth Lajos utca rőfösbolttal átelleni sarkán működő Dragomán-féle edényboltban szerezhették be a konyhai kellékeket.
Az első női fényképész
A Kossuth utcán lesétálva a még megmaradt szép polgári házak között a régi postaépületnél állunk meg, majd a nagykapun belépve feltárul egy jellegzetes Kossuth utcai udvar, amelynek hosszan felnyúló kertje ma is több magánházat rejt magában. Itt működött anno az első női fényképész műterme. Kalicza Gizella tevékenységéről 1901-ből már bejegyzés árulkodik (1931-ből származik az utolsó), a séta vezetőjének elmondása szerint jómódú leányként hamar megtanulhatott fényképezni, és főleg portrékat készített, ezekből sajnos csak néhány maradt fenn, viszont Péter Ildikó egy hirdetményét is felolvasta, amelyet a korabeli sajtóban talált. Ugyanebben az udvarban volt a híres úri szabó, Gyarmathyné szabósága is, ahol akár Párizsból hozatott selyem felhasználásával gyönyörű díszmagyar viseletek készültek.
Végül az egykori Lántzky dorgéria épülete (ma népszerű borbélyüzlet van itt) előtt ér véget a séta. Korabeli szépségápolási, higiéniai szokásokról hallgathattunk érdekes adalékokat, és az is kiderült, hogy a múlt század közepén a drogériában már hölgyek is dolgoztak.
A Tourinfo iroda több hasonló programot is kínál, amelyeken előzetes bejelentkezés után lehet részt venni. A kínálatot színesíti a Nők elnadrágolása című tematikus séta, amely élvezetes egyvelegét nyújtja a divattörténetnek, egy kispolgári város egykori életéből vett pillanatképeknek, amelyek viszont az előttünk járó nők vágyairól, szükségleteiről, erejéről is üzennek, közben máig megmaradt emblematikus épületekkel ismerkedhetünk. A régi Székelyudvarhely hétköznapi történetével kerülhetünk közelebbi