Homoródfürdői borvízforrások: nem változott az összetételük és kevés a hozamuk
Egy wellnessközpont felépítésének és üzemeltetésének reményétől is hajtva, három éve indította el a szentegyházi városvezetés azt a projektet, amely a homoródfürdői – Szentegyháza adminisztratív területén lévő – borvízforrások hozamának és minőségének elemzését célozza. Egyelőre részeredmények vannak, de azok nem igazán illeszkednek nagyobb léptékű fejlesztesi elképzelésekhez.
Atelepülés borvizeinek geofizikai és hidrogeológiai vizsgálatát azzal a céllal rendelte meg korábban a szentegyházi önkormányzat, hogy pontos helyzetképet, abból kiindulva pedig fontos kérdésekre kapjanak választ a helyi ásványvízkinccsel kapcsolatosan. Többek között tudni akarják, hogy a környéken egyre sokasodó és sokszor jelentős léptékű földmunkát is feltételező beruházások, illetve az állattartás okoznak-e változást a borvizek minőségében. Szintén fontos szempont, hogy az önkormányzat saját fejlesztési terveit – például a homoródfürdői gázhálózat kiépítését, a víz- és szennyvízhálózat bővítését – hogyan kell és lehet úgy kivitelezni, hogy az ne okozzon környezeti kárt a források tekintetében. Nem utolsósorban pedig keresik a választ: van-e elegendő víztartalék egy, a városvezetés által megálmodott – mintegy 20 millió eurós költségűre becsült, jelenleg a kivitelezési tervek szintjén, „papíron” létező – homoródfürdői wellnessközpont üzemeltetéséhez.
Borvíz helyett sós víz
A kutatás részleteiről nemrég előadást tartott Szentegyházán Serfőző Antal és Kömény Pál geológus, annak okán, hogy bár a kutatás még folyamatban van, már fontos eredményekről tudtak beszámolni. Serfőző Antal, a Geogold Kárpátia Kft. hidrogeológusa arra mutatott rá: kilenc szelvényen végeztek multielektródás talajszondázást (ERT) közel kilenc kilométer hosszúságban, az eredmények szerint pedig a források vízutánpótlása északkeleti irányból, azaz a Hargita felől érkezik. A kutatás szerint a vízáramlások tekintetében négy fontosabb talajréteget lehet elkülöníteni, melyek közül a kutatás célját tekintve a vulkanikus és az az alatt található üledékes talajréteg bír nagyobb jelentőséggel. Mint kiderült, ennek oka, hogy csak az átlagosan 50–80 méter vastagságú vulkanikus rétegből áramló víz borvíz, az alatta található üledékes kőzetrétegben már sós víz található. Serfőző szerint az összegyűlő borvízmennyiség nem elegendő egy wellness üzemeltetéséhez, ugyanakkor egy több száz méteres mély fúrásnál fennáll a lehetősége annak, hogy borvíz helyett sós víz fog feltörni.
Csurran, de nem ömlik
Folyamatosan mérik a Lobogó, Mária, Klotild és Hidegfürdő források vízhozamát, az eddigi eredményekből viszont az tükröződik, hogy kizárólag a Hidegfürdő vízhozama tudna ellátni egy kisebb fürdőegységet – jelentette ki a tervezett wellnesközpont kontextusában Kömény Pál geomérnök. Mint mondta, a borvízforrások hozama meg sem közelíti, jobb esetben pedig alig lépi át a percenkénti egy litert, ami forrásonként csupán napi néhány köbméter vízhozamot jelent. Kömény szerint ugyanakkor nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a források vizét időszakosan a tervezett fürdőbe vezessék, de ez sok kompromisszummal járna, és ki kell számolni, hogy gazdasági szempontból életképes elképzelés-e. A geológus arra is rámutatott, hogy a vizek kitermeléséhez szükséges engedély kiváltása kötelezi egy védelmi övezet kialakítását is, ami további problémákat vethet fel: egyrészt a védelmi övezet más települések adminisztratív területeibe is belenyúlik, másrészt jelentős anyagi terheket ró a területtulajdonosokra. Kömény szerint egy ilyen övezet létrehozása azzal is együtt járna, hogy szigorúan szabályoznák a környéken az építkezéseket és a beruházásokat.
Át kell gondolni a folytatást
Tény ugyanakkor, hogy a kutatás egyik mérföldköve, a vizek balneológiai vizsgálata és elemzése még hátravan, ami azért nélkülözhetetlen, mert ha a borvizeket nem minősítik gyógyvíznek, azokat nem lehet gyógyászati célokra felhasználni – márpedig az önkormányzat tervei szerint a megépítendő wellnessközpontban gyógykezeléseket is kínálnának. Továbbá a kutatási engedély egy kétszáz méteres kutatófúrást is jóváhagy, ám a fejleményeket tekintve egyelőre nem született döntés arról, hogy ezt megvalósítják-e, és ha igen, akkor pontosan hol.