Siklódiak helyi specialitásokkal Martinique szigetén hét, Siklódhoz szoros szálakkal kötődő fiatal a székely falvakban még néhol fellelhető hagyományos életvitelt, a minél kevesebb szemét termelésével járó életmódot mutatta be. Siklód kis falu Székelyföld szívében, a Sóvidék peremén. A falu mára kiöregedőben van – az utóbbi ötven évben másfél ezer fő népessége mintegy 140 főre apadt –, de megőrizte jellegzetességét, amely főként a tájba illő, hagyományos építkezésben nyilvánul meg. Sajátos elhelyezkedése, kultúrája, történelme és az ottani emberek szeretete révén kapcsolódott össze immár tizenkét éve a falu sorsa Hollókővel, az UNESCO-világörökség kincsét képező faluval. Siklód és Hollókő sok közös projektben vett már részt, sok közös kulturális eseményt szervezett, de a mostani volt mégis a legkülönlegesebb. Siklód hollókői barátainak szervezésében ezúttal az erdélyi, olasz, francia és spanyol fiatalokkal együtt egy nemzetközi projekten vehettek részt, ami az Európai Unió támogatásával valósult meg az Erasmus+ projekt keretén belül. Siklódról hét fiatal kapott meghívást, hogy ezen a nemzetközi pályázaton képviseljék kicsiny falujukat. Heten vágtak neki a hosszú útnak, és vettek részt az október 27. és november 6. között megszervezett programokon. Hét fiatal, akinek szoros kötődése van a faluhoz, annak ellenére, hogy az állandó lakhelyük nem ott van. Amikor meghallották, hogy hol a pályázati program helyszíne, akkor jött az igazi meglepetés. A falut nem máshol, mint egy Franciaországhoz tartozó kis karibi szigeten képviselhették, Martinique-en. Izgalommal várták az indulást. Már hetekkel azelőtt keresgélték a térképen, hogy hova is fognak utazni. Közben pedig előkészítették a pályázat témájával kapcsolatos bemutatókat is, hiszen a projekt célja nemcsak a nyaralás volt, hanem az, hogy egymástól tanuljanak a résztvevők különböző műhelymunkák és beszélgetések révén. Mindemellett nem titkolt cél volt, hogy bővítsék kapcsolataikat, új barátokkal legyenek gazdagabbak, megismerjék egymás kultúráját. A projekt témája: „Ne szemétkedj, a Te jövőd a tét!”, melynek célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a világon zajló pazarlásra és az egyre több szemét problémájára, amit sajnos a közvetlen környezetünkben is megtapasztalhatunk. A siklódiak prezentációja arra szolgált, hogy bemutassák azt az egyszerű életmodellt, amely kevés szeméttel jár, és a mai napig fennmaradt többé-kevésbé Erdélyben, azon belül Siklódon is. Tény, hogy a székely falusi gazdálkodó életmód kevesebb szennyezéssel jár, mint a globalizált, nagyvárosi élet. A bemutatóban arra világítottak rá, hogy az itteni ember nem függ nagymértékben a külvilágtól, mivel szinte teljes mértékben önfenntartó életmódot folytat, az általa termelt szemét is elenyésző a nyugati városokhoz képest. Továbbá az is feladat volt, hogy a francia, olasz, spanyol és hollókői barátoknak bemutassanak valamit a székely konyha remekműveiből, és egy kicsit az itteni kultúrából. Nem maradhatott el a pálinka, hagyma, sonka, szalonna, zakuszka, hecserlilekvár, de még túrós puliszka is szerepelt a menüben. – Mi mutattuk be a majdnem nulla hulladék elvét (zero waste) – mondotta a siklódiak vezetője, szószólója, és mellesleg az események fotográfusa, Birtalan Árpád Zsolt, Székelykeresztúron élő fiatal pedagógus. – Hallhattunk előadásokat arról, hogy mekkora az ökológiai lábnyomunk, és mi befolyásolja azt, vagy hogyan valósul meg a szelektív hulladékgyűjtés, mennyi élelmet pazarolunk el, hogyan használjuk fel tudatosan a vízkészletünket, hogyan hasznosítsuk újra a hulladékot. A környezetvédelmi és szakmai bemutatók mellett mindenki bemutatta a saját régióját, egyesületét is, amit nagy figyelemmel kísértünk. A projekt témáján belül felmértük, hogy egy-egy ember mennyi szemetet termel egy nap, és a turisztika is mennyi nyomot hagy egy ilyen kis szigeten – számolt be tapasztalatairól Birtalan Árpád Zsolt. Műhelymunka más országokból érkezett fiatalokkal

Simó Márton