Munkácsy színvonalán alkotó mester, kinek papagája „lecsirkefogózta” a császárt
Székelyföldön először Székelyudvarhelyen láthatnak komplett tárlatanyagot Benczúr Gyula festőművész alkotásaiból a művészetkedvelők. Az itthon kevesek által ismert mester alkotásait bemutató kiállítást szombaton nyitották meg a Haáz Rezső Múzeumban, de Gyergyószentmiklóson és Kolozsváron is tervezik, hogy a nagyközönség elé tárják.
Eddig a Csíki Székely Múzeumra „nagytestvérként” tekintett a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, mivel jelentősen több kiemelkedő magyar képzőművész alkotásait tárták a művészetkedvelők elé, ez esetben viszont a „kistestvér” szerzett előnyt – hangzott el a kiállítás megnyitóján. Miklós Zoltán, az intézmény igazgatója szerint Benczúr Gyula műveit eddig nem láthatta a hazai közönség, így ez az első olyan tárlat, ahol a dualizmus és a századforduló zavaros éveiben alkotó mester munkásságának metszete megtekinthető.
Miklós megjegyezte, a jelen tárlat igencsak kis szelete az igazi Benczúr-életműnek, hiszen történelmi témájú, monumentális alkotásainak bemutatására a múzeum belső és külső falai együttvéve sem lennének elegendőek. A kiállítás létrehozásában partnerséget vállaló művészeket, a nyíregyházi Jósa András Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria képviselőit a városvezetés részéről Ölvedi Zsolt alpolgármester köszöntötte.
A tárlatmegnyitón Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében Tóth László főkonzul is megosztotta gondolatait. Rámutatott, hogy a szabadságharc kudarca ellenére Benczúr alkotásai tanúságot tesznek arról, hogy az alkotó a legnagyobb veszteségek közepette is megtalálta művészetével a kiutat.
– Benczúr Gyula kisgyerekként élte meg a forradalmat, művészi kiteljesedése a kiegyezés korára esik. Életműve révén meghatározó szerepe volt abban, hogy fontosnak lássuk magunkat az európai sokszínű kavalkádban – méltatta Benczúr munkásságát a konzul.
A kiállítás alkotásainak jelentős hányadát birtokló Jósa András Múzeum igazgatója, dr. Rémiás Tibor a hajdani mester emlékezetéről osztott meg néhány gondolatot. Mint elmondta, Benczúr munkásságáról sok leírás született már, de átfogó, magánéletét, szokásait, környezetét és alkotó tevékenységét összegző biográfiát csak a művész gyermekei készítettek. Röviden ismertetve a kiadvány tartalmát, anekdotába illő történeteket is megosztott az egykori művészről. Elárulta: budapesti látogatásai során a művésznek állandó vendége volt I. Ferenc József uralkodó, aki többször is modellt állt Benczúrnak, ekkor a művésznek volt egy papagája, amely három nyelven is tudott beszélni.
– Egyik alkalommal a papagáj bekiáltotta a császárnak, persze németül, hogy értse: „Du spitzbug!” (ford. „Te csirkefogó!”). A mester persze nem győzött bocsánatot kérni a királytól, aki elsőre nem mondott semmit. Fél óra múlva azért elmondta, hogy neki ilyet még senki nem mondott – mesélte az igazgató.
A művész monumentális alkotásait és határokon átívelő munkásságát végül Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze és Madár Ximena, a kiállítás kurátora is méltatta. A beszédek sorát Faluvégi Chripkó Krisztina szólóénekes és Lokodi András zongorista előadása egészítette ki. A tárlat három hónapon át megtekinthető lesz a helyi múzeumban, ahol a fentebb említett Benczúr-biográfiát is megvásárolhatják a látogatók.