erős felhőzet
kevés felhő
szórványos felhőzet
Merre tovább?
A nyár beköszöntével egyre sűrűbben hallhatjuk a „merre tovább” kérdést, bár nem tudom, hogy vannak-e gyakoriságára irányuló kutatások. Megkérdik a nyolcadikosoktól, az érettségizőktől, az egyetem végzős hallgatóitól. A válasz nem egyszerű. Azonban, úgy vélem, ez a kérdés mozgatja most leginkább a fiatalokat, de az idősebb generációkat is, csak kicsit más szempontból. Mert őket is foglalkoztatja az ifjúság jövője, de saját jólétük is. Így nyár elején ők azt kérdik, merre tovább… Nyaralni? Jó, elismerem, banális kérdés, és az országban nem mindenki engedheti meg magának maradéktalanul a nyaralás kiváltságos lehetőségét. De, mint a matematikában, tételezzük fel, mi van akkor, ha mégis?! Akkor sem egyszerű a válasz, ami a jelenlegi oltott vagy sem helyzetet illeti.
Nehéz állást foglalni, nem is tudok, nem is szeretnék. Kicsit mindenkit megértek a magam módján. Merre tovább nyaralni, külföldre vagy belföldre? Kalandos nyaralásra a hegyekbe és/vagy a tengerparti nyugágyak kényelmes világába? Nos, rám nézve a képlet egyszerű. Kezdünk egy kis dombvidéki kaszálással, majd ennek a betakarításával, kockabála tonnaszámra. Majd a változatosság kedvéért felkeressük Kapafürdőt, ahol naphosszat barnulhatunk. S hogyha mindez bekövetkezett, csokibarnán, a mezei kondigépek rendszeres használata közben odafigyelek a helyes táplálkozásra is. Mint minden rendes, magára valamit is adó „fitneszparaszt,” megeszek egy tábla energiaszeletet lila hagymával és kenyérrel, hogy a télre is felkészüljek. Tudom-tudom, kedves olvasóink, a lila hagyma említésekor lőttek a romantikának. De a táj attól még bukolikus és kellőképpen Robinson Crusoe-nak érezhetem magam, miután majd szabadságról kigyúrva és durván barnán térek vissza.
Na, akkor, merre tovább? Nos, nem tudom…, de minek nekem nyaralás, amikor itthon is minden adott, hogy színben-lélekben elérjem a hatást, sőt még turistaként sem tekintenek rám a mezőn, vagy mégis?!
Vlaicu Lajos
-min.jpg)
