Több évszázadnyi, a Jézus Társaságáról szóló történelem elevenedik meg a múzeum tereiben, és mindez több mint kétéves alázatos és kitartó munka eredménye – hangzott el a rendhagyó tárlatmegnyitón. A kiállítás szervezőit és látogatóit először Márton József székelyudvarhelyi esperes köszöntötte. Mint kifejtette, a cím egyértelművé teszi, hogy milyen tartalmat tár elénk a kiállítás, mit köszönhet Erdély a Jézus Társaságának. Márton arra is kitért, hogy azért van szükség ilyen múltidéző kiállításra, mert emlékeztet gyökereinkre és megerősíti bennünk az eleink által lefektetett értékeket.

– A lehullott falevél nem tudja, honnan származott, de amíg a fához tartozik, köti őt a belső lényegi összefüggés – emelte ki az esperes.

Tamás József nyugalmazott segédpüspök a következőkben arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy a jezsuita rend számos évfordulót megélt már a hányattatott és viszontagságos sorsa ellenére. Mint rámutatott, mi sem bizonyítja jobban a rend szükségességét és létjogosultságát annál, hogy bár kiűzték egyszer Erdélyből, és meg is szüntették egy ideig, a Jézus Társasága ma is aktívan tevékenykedik, formálja, építi és tanítja a közösséget.

Tamás ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a jezsuiták a római katolikus egyház legnagyobb létszámú rendjeként nemcsak a nagyvilágon, egyházmegyénkben is számos tudományos és missziós fejlesztést, küldetést teljesítettek.

A tárlatot a következőkben Hegedűs Enikő művészettörténész ismertette, részleteiben is szemelvényeket fogalmazva meg a jezsuita rend erdélyi történetéről, a rend fénykoráról és bukásáról, valamint a szerzetesek igényességéről mind alkotásaikat, mind pedig az általuk megrendelt használati tárgyakat és festményeket illetően. A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának képviseletében Jakabos Barnabás atya fogalmazott meg köszöntő és hálaadó gondolatokat a kiállítás létrehozóinak, egyúttal a megnyitóra ellátogatók tömegét is megszólítva. Mint a jezsuita atya elmondta, arra kéri a kiállítás látogatóit, hogy igyekezzenek olyan kapcsolódási pontokat keresni a tárlaton, amelyekkel rezonálni tudnak, hiszen így tudnak ráérezni arra, milyen érzés osztozni abban az állapotban, amit a jezsuiták a jézusi tanítást és küldetést követve vállalnak fel.

A tárlatmegnyitón a városháza részéről Ölvedi Zsolt alpolgármester, míg a múzeum részéről Miklós Zoltán igazgató mondott köszöntőbeszédet, mindketten hálájukat és köszönetüket fejezve ki, hogy létrejöhetett ez a kiállítás. A beszédek sorát Papp Attila és Faluvégi Chripkó Krisztina klasszikus, egyházi zenei etűdjei tették még színesebbé. A kiállítás jövő év március 5‑ig tekinthető meg.