A különleges magyar nyel­vű kódex 1526–1528 kö­zött született, 376 ol­da­lon át 188 levél terjedelmű rész­ből áll. Szerzője, másolója is ismert a kézdiszéki Nyújtódi András OFM ferences szerzetes és húga, a Tövisen élő Judit apáca személyében. Többek között Judit könyvének fordítását, a szerzetesi életről való elmélkedéseket tartalmaz, továbbá a legrégibb magyar nyelvű katekizmust. A kódexet vörös iniciálék, egyéb képi és kalligrafikus elemek díszítik. A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium tulajdona, és az iskola páncélszekrényében őrzik, ám a jelentős kerek évforduló jegyében a múzeum néhány napra, szep­tember 25–27. között egy „instant kapszulakiállításon” elérhetővé tette a kötetet.

A kódex felfedezéséről, ka­landos történetéről a kiállí­tó­terem bejáratánál elhelyezett pannón olvashattak az érdeklődők.

– Kultúrtörténeti jelentősége rendkívüli

– mondta lapunknak Szász Hunor muzeológus-történész, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa. – Egyrészt olyan nyelvemlékünk, amely Székelyudvarhelyhez, Erdélyhez kötődik, és nem mellékes az sem, hogy keletkezése a középkori Magyarország történetének lezárásával esik egybe, hiszen a mohácsi vész évében kezdték el írni. Ugyanakkor az is felbecsülhetetlen relikviává teszi, hogy egy fél évezreddel ezelőtt magyar nyelven írt lapokat forgathatunk, és a szöveg mind a mai napig érthető, ugyanakkor benne található az első magyar nyelvű katekizmus – részletezte a szakember. 

Szinte csodával határos az a tény is, hogy az elmúlt 500 év viszontagságai ellenére a nyelvemlék rendkívül jó állapotban maradt fent.

– Mivel erdélyi, székelyföldi kötődésű, számunkra sokszorosan fontos és kiemelkedő értéket képvisel

– tette hozzá a történész-muzeológus.

Szász Hunor szerint ritkán látható a kódex, legutóbb 2018-ban, a Tamási Áron Gimnázium történetéről rendezett kiállításon mutatták be a nagyközönségnek. Abban az évben jelent meg a hasonmás kiadás is, amelyet bárki fellapozhatott, egy ilyen kötet a jelenlegi kapszulakiállításon is megtekinthető és forgatható.