Leveleket vár a Bizalmas doboz

Egyelőre kevés iskola teszi egyértelművé, hogy falain belül nincs helye a bántalmazásnak, és kevés helyen működtetnek hatékony eljárásokat a bullying esetek visszaszorítására. A székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskolában ezt megtették, és tavaly ősszel egy Bizalmas dobozt is „működésbe” állítottak, ahová be lehet dobni a panaszokat. Megkérdeztük, hogy bevált-e az ötlet.

Asztalos Ágnes
Becsült olvasási idő: 3 perc
Leveleket vár a Bizalmas doboz
Aki fél, az is kérhet segítséget Fotó: Móra Ferenc Általános Iskola/FB

A mi iskolánkban nincs helye a bántalmazásnak – ez áll a Bizalmas dobozon, amelyet tavaly októberben helyeztek el az iskolában, azzal a céllal, hogy a tanulók akár név nélkül is jelezhessék, ha bántalmazták őket vagy társaikat. Lapunk is hírt adott akkor a példaértékű kezdeményezésről és arról, hogy a tanintézetben azt szeretnék elérni, ne maradjanak a felszín alatt a sérelmek. Tudva, hogy a bántalmazás áldozatai gyakran nem mernek megnyílni, a doboz számukra is lehetőséget kínál a probléma jelzésére. A leveleket a tanintézet pszichológusa, valamint a bullyingellenes akciócsoport elemzi, majd megoldásokat javasolnak a probléma kezelésére.
Utánajártunk, hogy milyen eredménye van a kezdeményezésnek, hozott-e változást az iskola életébe.
– Úgy látom, még mindig a megszokás, megismerés fázisában vagyunk. Időnként vannak üzenetek, de nem túl gyakori. Próbáljuk mi is megérteni, hogy miért van ez így – mondta megkeresésünkre Dimén-Varga Tünde pszichológus, az iskola tanácsadója. Véleménye szerint talán most éppen kicsit lanyhult a téma, és újra tematizálni kell az iskolai bántalmazás jelenségét, a tanítóknak, osztályfőnököknek beszélgetniük kell erről a gyermekekkel, vagy pedig az van, hogy a legtöbb esetben a panaszok és sérelmek jelzése megtörténik másképp. Mint kiderült, azért a múlt héten is volt új levél, és ilyenkor átolvassák az üzenetet, majd jelzik a megfelelő pedagógusnak, és ő minden esetben megteszi a szükséges lépéseket.
Az, hogy a Móra Ferenc Általános Iskolában ennyire komolyan foglalkoznak a bullying jelenségével, azt is eredményezte, hogy változóban van a pedagógusok hozzáállása a témához.
– Ha visszatekintünk, mondjuk, tíz évre, akkor elmondhatom, hogy ma már mindenképpen jobban felismerik a bullying jeleit, és azt is határozottabban érzik, hogy tenni kell valamit. Az, hogy hogyan kezelik az eseteket, az a pedagógus saját kompetenciájától is függ, de sok esetben kérik a segítségemet, és van már olyan is, hogy új szemléletben, például resztoratív szellemben dolgoznak fel egy konfliktusos esetet. Elindult a változás, vannak biztató jelek arra vonatkozóan, hogy a súlyának megfelelő helyen és módon kezeljük az iskolai bántalmazást – tette hozzá az iskolapszichológus.
A romániai Mentsétek meg a gyermekeket szervezet tavalyi felmérése rendszerszintű problémára hívja fel a figyelmet: a tanulók mintegy fele volt már áldozata iskolai zaklatásnak, és 82 százaléka volt tanúja társa vagy társai bántalmazásának. A felmérést 42 országban végezték el, és a bullying előfordulásának szempontjából Románia a harmadik helyen áll. Egyébként országunkban 2020-ban lépett érvénybe az úgynevezett antibullying-törvény, amely előírja az iskolai bántalmazás visszaszorítását.
 





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!