Tisztább képet kaphattak a várrestaurálási projektről azok a székelyudvarhelyiek, akik tegnapelőtt részt vettek a polgármesteri hivatal által szervezett lakossági fórumon. A tervezett beruházás – az elhangzottak szerint – nem a teljes megoldás a középkori erődítmény problémáira, de mindenképpen jelentős lépés a fejlődéshez vezető úton. Bő félszázan vettek részt az eseményen, ahol elsőként Szabó Sámuel, a Fejlesztési és Beruházási Igazgatóság vezetője beszélt a két évvel ezelőtt megnyert pályázatról. Fájdalmas pillanatok? Két dolgot emelt ki az igazgató: az egyik, hogy kizárólag köztulajdonban lévő területen lehet beruházni, és a talajszint fölött látható várfalakon kívüli telkek nincsenek köztulajdonban, kivétel a bejárat körüli rész. A másik tényező az, hogy a falak gyűrűjében ott áll az 1891-ben emelt egykori Állami Főreáliskola, amely jelenleg az Eötvös József Szakközépiskolának ad otthont. Ennek rehabilitálására nem lehetett pályázni. Egyébként a beruházás majd érinti a várfalak alatti Tó utca rendezését is, de erre mindössze az ötmillió eurós összköltségvetés öt százalékát lehet fordítani. Azt is hangsúlyozta Szabó, hogy a projekt nem a Székelyámadt-vár helyreállítását célozza. A pályázati kiírásban a lakosság életminőségét javító elképzelésekkel lehetett részt venni, és konkrét kulturális, közösségi funkciót kellett rendelni a tervhez. Ennek a Hajdú-bástya lesz a helyszíne, illetve egy időszakos szabadtéri színpad az egykori várárok helyén. – Láthatóvá tesszük a falakat, a három másik bástyát „megtartjuk” a jelenlegi formájában. A további régészeti kutatások még sok újdonságot hozhatnak. Ez a projekt egy első lépés – fogalmazott Szabó Sámuel. Végül a „furcsának” nevezett telekkönyvezésről is szólt, gyakorlatilag a várfalak külső részéhez csak a telektulajdonosok hozzájárulásával férhetnek hozzá. Szabó arra kérte a lakosokat, hogy szabadítsanak fel egy legalább kétméteres sávot a munkálatok idejére. Elhangzott a fórumon, hogy a továbbiakban fontos lesz a váron kívüli területek tulajdonjogi helyzetének rendezése, és az is, hogy a műemlék épületek közhasznúvá is nyilváníthatók. – Vannak fájdalmas pillanatai egy ilyen folyamatnak, de a következő generációk csak nyerni fognak, ha a várat rehabilitálják – összegzett a beruházási igazgató. Romvárból kilátótorony „Meggyőződésem, hogy a ma élő szakemberek közül az egyik legelismertebbet bíztuk meg a tervezéssel”. Ezt mondta a szerdai esemény elején Gálfi Árpád polgármester. Guttmann Szabolcs, a K&K tervezési cég vezetője, országosan ismert műemlékvédelmi szakember a felújítási tervek készítője, a Székelytámadt-vár projekt műemlékes vezető építésze. Guttmann mintegy kilenc éve került kapcsolatba a feladattal, hiszen a nyertes pályázatnak volt előzménye is. A fórumon részletesen beszélt a Hajdú-bástya rehabilitációjának tervéről, a négyszintesre tervezett épület hozzárendelt funkcióiról is. A bástya ugyanis egy kilátószintet is kap, amely új perspekívát nyújt majd a városra, továbbá vár- és várostörténeti kiállításnak is helyet adhat. A terv kiemeli az egykori várárkokat, sokkal hangsúlyosabb szerepet kap a várfal is a bejárat irányából. A szakember szóvá tette az alapos régészeti feltárás hiányát is, szavaiból az derült ki, hogy azokon a helyszíneken ennek teljes mértékben meg kell valósulnia, ahol nagyobb beavatkozás várható (Hajdú-bástya, bejárat környéke), máshol pedig a föld alatt, „konzerválva” maradnak a romok, mintegy előkészítve egy következő projektre. – A jelenlegi helyzetet mindenképp felülírja a mostani beruházás, és ez mindenkinek az érdeke – mondta Guttmann. https://www.youtube.com/watch?v=CXQydmnAmMQ Kritizált bástya A több mint kétórásra nyúlott találkozó végén néhány lakos is hozzászólt, főleg kritikát fogalmaztak meg. Nehezményezték, miként történhetett meg az, hogy annyi épület ráépült a várfalakra, többen pedig a Hajdú-bástyára tervezett kilátóval kapcsolatosan nyilvánították ki nemtetszésüket. Volt, aki a 2023-as pályázati határidőt tartotta túl szorosnak. Javaslatként hangzott el, hogy a város meg kellene vegye a környező ingatlanokat. Az biztos, hogy készül a területi rendezési terv, ami majd sok kérdésre választ fog nyújtani. – Sok mindent lehetett volna jobban csinálni, de most az a dolgunk, hogy tegyük meg, amit lehet, és javítsuk ki a hibákat, ahol lehet – hangzott a válasz a városháza munkatársaitól.

Asztalos Ágnes