Hirdetés

Közösen írt történet

Különleges, mifelénk még kevésbé ismert tevékenységgel bővült a székelyudvarhelyi könyvtár kínálata. A gyermekeknek szánt csendeskönyv-foglalkozásokon interaktív módon bontanak ki olyan érzelmi-társas témákat, amelyek sokakat érintenek. A lehetőség iránt egyre nagyobb az érdeklődés.

Asztalos Ágnes
Közösen írt történet
Képek és történetek. Egyéni látásmód Fotó: Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár

A Silent Book, avagy csen­des­könyv-foglalkozás világszerte egyre ismertebb lehetőség, amely a résztvevők érzelmi bevonódása miatt jó eséllyel változtathatja meg viszonyulásukat olyan témák iránt, mint például a bántalmazás, a magányosság vagy akár az autizmus.

Miről mesélnek a képek?

A csoportos foglalkozás alapja és kiindulópontja egy szöveg nélküli könyv, amely a képek segítségével mesél – magyarázta Dénes Zsuzsánna könyvtári szociális munkás, a csendeskönyv-foglalkozások vezetője, aki nemrég egy könyvtárosoknak szóló szakmai konferencián ismerkedett meg a lehetőséggel. A székelyudvarhelyi téka azóta már beszerzett több ilyen csendes könyvet, és meghirdette a foglalkozásokat, amelyekre iskolai csoportok jelentkezhetnek. 
A résztvevők az illusztrációk alapján saját megéléseik, korábbi élményeik, előhívott érzelmeik, tapasztalataik alapján maguk adnak hangot a történeteknek, a foglalkozásvezető kérdésekkel segíti, irányítja ezt a folyamatot. A könyvekben rendkívül kifejező az illusztráció. Zsuzsánna gyakran használja Máray Mariann magyarországi illusztrátor könyveit. Az Elérhetetlen című például az autizmussal élő emberekről mesél, ismertetőjében ez áll: „A csendes könyv különleges műfaj. Alkotója kizárólag képekkel mesél, és az olvasóval közösen írja a történetet: az egyik elkezdi, a másik folytatja. A szöveg nélküli könyvek többféleképpen használhatók: mesélhetjük szavakkal vagy nézegethetjük csendben. A képek érzéseket, álmokat, emlékeket idéznek fel. Olyan élethelyzeteket, érzelmeket jelenítenek meg, amelyeket szavakkal nagyon nehéz elmondani.”

Közösen írt történet

Hatásos gyakorlati módszer

A történetmesélést követően rajzos, kiegészíthető feladatlapot kapnak a gyerekek, miközben tovább beszélgetve elmélyítik az adott témát, végül közösen vonják le a tanulságot. Egy színes kártyára pedig mindenki leírhatja azt a számára legfontosabb mondatot, amely leginkább nyomot hagyott benne. Egyébként a feladatlapokat és kártyákat maga Dénes Zsuzsánna rajzolja meg.

– A módszer lényege, hogy minden résztvevő maga találhatja meg az adott témában a válaszait, maga jöhet rá, hogy például milyen lehet magányosnak lenni vagy hogyan élheti meg a zaklatást az áldozat, és maga fogalmazhatja meg a változtatási lehetőségeket is, nem mások mondják meg neki, hogy mit kell tenni

– tudtuk meg Dénes Zsuzsánnától, aki hangsúlyozza, hogy a sokakat érintő társas problémák feldolgozására egy ennyire gyakorlatias módszer lehet igazán hatásos.

A sötétségtől a megbocsátásig

Egyébként a csendes könyv fejlesztő foglalkozások eszköze is lehet, terápiás céllal is használható. Ugyanakkor – bár a könyvtárban inkább csoportoknak ajánlják –, de egyéni foglalkozáson is lehet alkalmazni. Dénes Zsuzsánna szerint már óvodáskortól lehet próbálkozni csendeskönyv-tevékenységekkel, sőt, neurodiverzív, szavakkal nem kommunikáló gyermekekkel is van már pozitív tapasztalata a könyvtári szociális munkásnak.
A könyvtárban hamarosan 13 könyv lesz elérhető a csendeskönyv-foglalkozásokra, van köztük például olyan, amely kisgyerekeknél a sötétségtől való félelem témáját dolgozza fel, továbbá van, amely a megbocsátásról, a halálról, a felnövéstől való félelemről, a gyermekkori bántalmazásról vagy akár a magányosságról, elszigeteltségről mesél – képekben. 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!