Fontos, hogy a helyiek is megismerjék településük egyházi épületeinek egymásra rétegződő történetét, hogy könnyebben megértsék azt a kulturális örökséget, amelynek ma ők is részesei – mondják a régészek. Többek között azért is, hogy világosabb legyen számukra, miért fontos megőrizni a régit, miért érték egy csonka freskó, vagy a falból kiálló, látszólag oda nem illő kő. Az udvarhelyszéki régészek naplója, az In situ néven elérhető közösségi oldal adott hírt arról, hogy kis stúdiókiállítás nyílt az etédi református templom portikuszában nemrég, amely leginkább azt a célt szolgálja, hogy a hívek közelebb kerüljenek templomuk múltjához. A tanulmányokon túl Mint a bejegyzésből is kiderül, az elmúlt időszakban egyre több régi templom újult és újul meg Udvarhelyszéken is, és ennek a folyamatnak fontos eleme a középkori vagy a 18. századot megelőzően épült, illetve átépített templomok kutatása, föld alatti maradványaik, valamint a vakolatrétegek alatt meghúzódó korábbi épületrészletek, építési periódusok feltárása, illetve az épületek faberendezéseinek, történeti faszerkezeteinek a vizsgálata. Bár a régészek számára gyakran jelentett nehézséget ebben a megrendelők, illetve finanszírozók által meglehetősen szűkre szabott időkeret, valamint a szakemberhiány, de az esetek többségében a templomok története új fejezetekkel gazdagodott. Igen ám, de a hívek nem olvasnak ásatási jelentéseket és tanulmányokat, amelyek megírására adott esetben még több évet kell várni, ugyanis a kutatómunka kiértékelésére és feldolgozására alig jutott idő. Addig is érdemes, sőt alapvető feladat a helyi lakosság, az egykori templomépítők leszármazottai számára megmutatni azokat a részleteket a múltból, melyeket ők nem láthattak vagy kevéssé értenek – vélekednek a régészek. Értékek a föld alatt Az etédi kis tárlatot Sófalvi András, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze készítette, aki egy nagyobb tanulmányon is dolgozik ezzel párhuzamosan, a csapatmunkában végzett ásatási eredmények alapján. Mint közölte, a kiállítási anyag még 2020 nyarán készült, de a fennálló Covid-helyzet miatt megnyitóját a templomszenteléssel együtt el kellett halasztani. – Én azt gondolom, hogy történelmünk tárgyi hagyatéka, a szellemi kultúrával együtt alapvetően meghatározza a földhöz való viszonyunkat, amelyen születtünk és élünk. Ennek a gyökereit nemcsak fel kell tárnunk, hanem bemutatnunk is fontos a hívők és érdeklődők számára, abban a világban, amelyben a szülőföldhöz való viszonyulás alapkövei meglehetősen kimozdultak a helyükről – fogalmazott Sófalvi. A portikuszban elhelyezett pannók többek között tájékoztatják a látogatót, hogy az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb udvarhelyszéki templomfeltárása összesen mintegy fél évet ölelt fel 2013–2019 között. Ez alatt fény derült arra, hogy a település piacterén – amely bővelkedett középkori leletekben – az elmúlt fél évezred során három templom építése és használata követte egymást, a jelenlegit 1797-ben kezdték el építeni. A föld alatt rejtőző épületmaradványok feltárását, Etéd kora újkori egyháztörténetét képek és rajzok szemléltetik az érdeklődők számára. – A helyszínen tárgyi leleteket nem lehetett kiállítani, viszont a pannókon megjelennek a legfontosabbak reprodukciói, mint például egy fejedelemség kori szablya darabja, üvegleletek, pénzérmék, válogatás a kerámialeletekből – tette hozzá a kiállítást összeállító régész. Kimagasló eredmények Egy hasonló bemutatót éppen a hetekben készített el Sófalvi András a városfalvi unitárius templom számára, de – mint elmondta lapunknak – ez egy kisebb információcsomag, ugyanis szerényebbek voltak az ismeretek, mint Etéden. A régész emlékeztetett, hogy korábban főként szabadtéri lelőhelyeken, mint például a máréfalvi elpusztult középkori templom helyszínén vagy a homoródalmási Tatárkápolna mellé került az ásatási információkat részletesen és színesen bemutató egy vagy több információs tábla. Mint az In situ oldalon is olvashatjuk, az elmúlt évek szakszerű feltárási munkálatai során néhány helyen kimagasló eredmények is születtek. – Régebbi templomkutatásaim közül a homoródszentmártonit emelném ki, itt az elpusztult templomvár régészeti részletei egyelőre egyedülállóak Erdélyben. A frissebb eredmények közül pedig a nagygalambfalvi munkát említem, itt a korai templom alapjai az első hiteles székelyföldi körtemplom maradványainak (12. század) bizonyultak. A feltárást ezen a helyszínen rövidesen, valószínűleg még ebben az évben folytatni kell – tájékoztatott Sófalvi András régész. A tavaly Udvarhelyszéken még a szentléleki, illetve mátisfalvi, valamint a patakfalvi templomokban zajlott Botha Zoltán, Sándor Enikő és Nyárádi Zsolt részvételével kisebb kutatás.

Asztalos Ágnes