Székelyföldi körútján első ízben székelyudvarhelyi olvasóival találkozott Nyáry Krisztián. A népszerű Így szerettek ők kötetek szerzőjét telt ház fogadta a G. Caféban. Mint sokak számára ismert, az írók, költők szerelmi életéről szóló képes etűdök a Facebook közösségi portálról indultak hódítóútjukra. Nyáry Krisztián mégsem tart attól, hogy a klasszikus szépirodalom teljesen „átköltözik” a digitális világba. Mint mondta: még mindig a nyomtatott forma a legbiztosabb adathordozó. [caption id="attachment_36917" align="aligncenter" width="1400"] Nyáry Krisztián Székelyföldön. Hamarosan festői szerelmekkel jelentkezik Fotó: László Róbert[/caption] Az Így szerettek ők két kötete után sikerkönyvvé vált Nyáry Krisztián másik két alkotása is, az Igazi hősök – 33 magyar és a Merész magyarok – 30 emberi történet című munkák, hamarosan pedig a festők magánéle­tét feldolgozó Festői szerelmekkel jelentkezik az író. Nyáry Krisztián 1972-ben született Budapesten. Néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, s bár a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, hobbija az irodalom- és művelődéstörténet maradt. Vezetett PR-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs vezetője, jelenleg könyvkiadással foglalkozik. 2015-től a Magvető Könyvkiadó és az Athenaeum Kiadó igazgatójaként dolgozott, július 1-jétől a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatójának nevezték ki. Oda kell vinni a tartalmat, ahol olvasnak Nyáry Krisztián 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit. A G. Caféban csütörtökön este megrendezett irodalmi találkozón természetesen ez a nyitány is terítékre került. Az író megerősítette, hogy valóban nem tervezett könyvet ezekből a kis történetekből, és őt magát is meglepte, hogy a marketingesek szólamai ellenére az emberek két mondatnál hosszabb bejegyzéseket is elolvasnak a közösségi portálon. Ha azok valóban érdekesek – tette hozzá. Hogy miért írt a „nagyok” magánéletéről? Többek között azért, mert a magyar irodalomtörténet, az oktatás ma is kanonikus, a mindenki által ismert írókról, költőkről, mint kultikus személyekről ad képet. Pedig ők is hús-vér emberek voltak, emberi vágyakkal, konfliktusokkal, szerelmekkel. – Az ember maga annyiféle, az írók miért lennének mások? – tette fel a kérdést Nyáry Krisztián. Szerelemtérkép Mi lenne, ha a 19. század végi, 20. század eleji irodalmi nagyságokat egy szerelemtérképen helyeznénk el? – vetette fel az est moderátora, Murányi Sándor Olivér író. Mint Nyáry válaszából kiderült, jó kis belterjes világ volt a korabeli irodalmi élet, magukkal az alkotókkal, közeli barátokkal, múzsákkal, rajongókkal. Van, akihez nagyon sok kapcsolódási „vonalka” vezetne, mint például Ady Endréhez, Déry Tiborhoz, Szabó Lőrinchez, akik valóban nagy szerelmi „héroszok” voltak, de talán a „sűrűsödési” pontokba helyezhetjük el Tamási Áront, Molnár Ferencet is. A másik véglet az örök hűségeseké, Benedek Elek magánélete ennek talán legfelemelőbb példája, de Tóth Árpád is itt kapna helyet az elképzelt szerelemtérképen. Irodalomtanítás – másképp Óhatatlanul szóba került a mai irodalomtanítás kérdése. Nyáry Krisztián szerint ez agyonszabályozott, feszes, szinte alig marad idő érdekessé tenni a „leckét”, színt vinni a tanításba. Ő leginkább a tananyag kronologikus szerkezetén változtatna. – A mai fiatal csak akkor kap őt foglalkoztató kérdésekre kortárs választ a kortárs szerzőktől, ha már átrágta magát a legnehezebb részeken, Homéroszon, Dantén. A többség már félúton feladja, és soha nem lesz belőle irodalmat értő, élvező ember – mondta az író. Ő párhuzamosan tanítaná a klasszikusokat a kortársakkal. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartja, hogy a fiatalok találkozzanak igazi, élő szerzőkkel, illetve az egykori önképzőkörök felélesztését, amikor a diákok maguk is írtak. Mi hogyan döntenénk? – Mindig az emberi sorsok érdekeltek. Szerelmek vagy éppen döntési pontok, amitől példaszerűvé válik, amit egy ember csinál – fogalmazott Nyáry Krisztián két legutóbbi kötete kapcsán. Majd megosztotta egy fontos tapasztalatát: a legkülönbözőbb világnézetű emberekről írtam, és mindenik életéből az következik, hogy az elesetteket, üldözötteket segíteni kell, meg kell menteni. Mint mondta, fonák képünk van a történelemről. Mert miközben az a könyvekből egy nagy, összegző folyamatként köszön vissza, otthon a családban mindez személyes sorsokban, tragédiákban csapódik le. – A bemutatott emberi sorsok arról szólnak, hogy a legbeszorítottabb helyzetben is van az embernek mozgástere. És lehet másképp dönteni, mint a többség – jelentette ki Nyáry, majd bevallotta, azért írta meg ezeket a könyveket, hogy magának is feltegye a kérdést: én hogyan döntenék? Erdélyi vagy erdélyi származású személyiségek is helyet kaptak ezekben a kötetekben, Nyáry Krisztián igazi hősként írt és beszélt Márton Áronról. November elején jelenik meg a Festői szerelem című könyve. – Általában kevésbé ismerjük a képzőművészek életét. Izgalmas kaland volt számomra is a magánéletükről mesélni. De mindegyik személyről monográfiát is lehetne írni. Én felhívom rájuk a figyelmet – mondta Nyáry Krisztián. Másnap rendhagyó irodalmi órát tartott az író a Tamási Áron Gimnáziumban, ahol egy díszteremnyi diák volt kíváncsi az élő íróra, aki az írókról, mint hús-vér emberekről, és zseniális alkotókról mesélt. Délután a csíkszeredai olvasókkal is találkozott a Kájoni János Megyei Könyvtárban, majd szombaton Sepsiszentgyörgyön is részt vett egy irodalmi találkozón. Asztalos Ágnes