Napsütésben és borúban, de végig jó hangulatban zajlotta (T)ízes Udvarhelyszéki Gyü­mölcs­­fesztivál. A rendezvény be­érett, akárcsak a gyümölcs, vannak visszajáró termelők, akik elhozzák finomságaikat, kéz­művesek, akik szívesen állítanak ki, és újdonságot is képes produkálni a rendezvény. És ott van a látogatók, vásárlók egyre népesebb tömege. Értékteremtő közeg a fesztivál, ahol a falu találkozik a várossal. [caption id="attachment_76934" align="aligncenter" width="1000"] Minden, ami kincs. Helyi termék, közösségi érzés, közös emlékek és hagyományok[/caption] Látványosan kialakított standok, finom illatok és vérpezsdítő muzsika fogadta látogatóit a hagyományos helyszínen, a városi minifocipályán berendezett gyümölcsfesztivál a hétvégén. Párhuzamosan zajlott az Erdélyi Táncháztalálkozó, a két rendezvény kölcsönösen erősítette egymást, hiszen a „táncházas” vendégeknek kellemes délelőtti kikapcsolódást jelentett a gyümölcsfesztivált meglátogatni, a fesztivál szórakoztató jellegét pedig jelentősen emelte a színpadon fellépő, Erdély számos szegletéből érkezett hivatásos és amatőr hagyományőrző együttesek fellépése. Hagyomány, gyümölcs, gyógynövény Egy-egy árusítóhely igazi nép­művészeti alkotásnak minősült, a termékek pedig évről évre változatosabb skálán mozognak. Nem olcsó mulatság itt vásárolni, de az árusok minden esetben biztosítottak arról, hogy saját kezük munkája, és a leghelyibb, legminőségibb alapanyagok tárháza az a sok termék, amit kínálnak. Klasszikus ízvilágú lekvárok mellett a különlegesebb zamatok kedvelői is találtak érdekességeket, szörpök sokaságát lehetett kóstolgatni. Moldován-Szeredai Noémi csekefalvi unitárius lelkész a levendula udvarhelyszéki nagyasszonyaként a mentás meggyízt mutatta be újdonságként, és nála ismerkedhettünk a tönkölypelyva párna jótékony hatásaival. A nálunk még kevésbé ismert újdonságot, magát a párnát a tönkölybúza pelyvájával töltik meg, amely – a lelkésznő elmondása szerint – könnyedén igazodik a fejünk és nyakunk formájához, egyenesen tartja a gerincoszlopot, nyugodt és egészséges pihenést biztosít. Többször is visszatértünk Gáspár Hajnal standjához, ahol majdnem minden volt, ami a természet kincseiből elkészíthető, kivonható, kikeverhető. A zetelaki „füvesasszony” termékeinek vezérfonalát a gyógynövények változatos skálája adta, itt is találtunk gyógynövényekkel töltött, gyönyörűen dekorált nyugtató párnákat, arc- és kézkrémeket, szappanokat, olajokat, teákat, fűszereket, szirupokat. Továbbra is elkísértek vásárlátogatás közben a gyógynövények, Cseke Károly termelővel pedig édeskés, mégis fanyar füst mellett beszélgettünk a kínálatról. A tökéletesen megszárított zsályát kötegbe kötik, és azt kell úgy meggyújtani, hogy csak füstölögjön, mindez tisztító hatással bír, és felszabadítja a szervezet energiáit – hívta fel a figyelmet Cseke Károly. Falu és város szimbiózisban Nehéz lenne felsorolni a sok érdekességet, szépséget és finomságot, de tény, hogy a részt vevő falusi közösségek kitettek magukért. Csekefalva, Farkaslaka, Fenyéd, Fenyőkút, Firtosmartonos, Firtos­váralja, Kecset, Kénos, Máréfalva, Oroszhegy, Székelymagyaros és Zetelaka gazdasszonyai és gazdái mindent elhoztak, amit az udvarhelyszéki gyümölcsök, füves- és zöldségeskertek adhatnak. Nagyobb volt az ünnep az idén, mert a szervezők úgy érezték, beérett egy olyan folyamat, aminek eredményeként a falu a várossal találkozhat. – Nagyon fontosnak tartom, hogy nemcsak a falusi közösségek keresik a város kezét, hiszen a városnak is keresnie kellene a falu kezét, mert onnan jöhet az a táplálék, ami egészséges, abból a földből van, amely tudja a mi bajainkat. Fontos, hogy egymásra találjanak az emberek – fogalmazott Molnár Judith, a szervező Civitas Alapítvány programigazgatója. – Ha végignézzük a sátrakat, megrohannak az emlékek: ott látjuk a régi falvédőt, ami nagymamának is volt, a régi széket, a hagyományos öltözetet, hiszen közösek ezek a dolgok – tette hozzá. Elmondása szerint nem készültek tűzijátékkal, a fesztivál nem akarja megváltani a világot, azt viszont jó látni, hogy egy évtized után a közösségek már jól tudják, hogy mit kell elhozzanak a városba, a városiak pedig jönnek, nézelődnek és vásárolnak. – Már első nap jóérzéssel mehettek haza a termelők, már akkor mondták: megérte itt lenni a fesztiválon – közölte Molnár Judith. [caption id="attachment_76936" align="aligncenter" width="1000"] Teában, lekvárban, szörpben és szappanban a természet ereje. Gyümölcsfesztivál tizedszer[/caption] Előremutató kezdeményezések Újdonsága volt a jubiláló Gyümölcsfesztiválnak, hogy első alkalommal lehettek jelen a Helyénvaló vállalkozás termelői. Ugyanakkor eljöttek Udvarhelyre az országban még működő ún. Food Hubok képviselői is, így Kolozsvár, Putna és Jászvásár környéki hagyományos termékekkel is ismerkedhettek a helyiek. Egyébként a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért által meglapított Helyénvaló Kft. (a helyi Food Hub) már 52 termelőt foglalkoztat. Több mint tíz kézműves is kiállította portékáit. A fentebb már említett 12 részt vevő faluközösség közül pedig 5 olyan, amelyik a legelső fesztivál óta hűséges kiállító. Kénosról Fürge kezek néven 8 asszony nevezett be a legelső Gyümölcsfesztiválra, és azóta is tavasztól őszig minden évben készülnek a rendezvényre. Az oroszhegyiek is első perctől fontosnak tartották bemutatni, hogy mi minden finomság készülhet a zamatos helyi gyümölcsökből, akárcsak a farkaslakiak, akik a Székelygyümölcs Egyesület születésénél is bábáskodtak. A kecsetiek a havi hagyományos vásárokra is szívesen járnak, mert azt szeretnék, hogy az áru közvetlen úton jusson el a termelőtől a fogyasztóhoz. A Firtosváraljáról érkező termelők legfontosabb üzenete pedig az, hogy megmutassák: kis közösségben is lehet maradandót alkotni összefogással, kitartással és szorgalommal. Tízes gyümölcsíz Igazi családi esemény minden egyes Gyümölcsfesztivál, az idei is az volt. A szervezők figyeltek arra, hogy valóban izgalmas, tartalmas programokkal kössék le a gyerekeket, akik kézműves-tevékenységeken és népi, ügyességi játékokon vehettek részt a Szabó Zsuzsánna által vezetett Kézműves játszóházban. Bábszínház is várta a kisebbeket, de rendeztek számukra gyógynövény- és lekvárfelismerő versenyt, termésbábok, gyümölcsszobrok készítésében, agyagozásban, bútorfestésben is kipróbálhatták magukat. Ott voltak a megyei Vöröskereszt munkatársai is, akik elsősegéllyel kapcsolatos tudnivalókat mutattak be, Szabó Károly formabontó portrésarkában pedig „gyümölcsöző” fotók készültek. A (T)ízes Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivál vasárnap közös lekvárfőzéssel ért véget: tíz helyi gyümölcsfajtából készítették el a részt vevő faluközösségek a tízes gyümölcsízet. Asztalos Ágnes