Hamvas Béla hagyatékáról és borfilozófiájáról értekeztek Székelyudvarhelyen
Hamvas Béla tragédiákkal terhes életét és írói pályafutását járja körül Katona Zsuzsa magyarországi filmrendező alkotása. A dokumentumfilmet június 22-én vetítették a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. A vetítés utáni közönségtalálkozó meghívottja Petre Gyöngyi és Bányász József volt.
Nemcsak A nevezetes névtelen című dokumentumfilmet vetítették le június 22-én Hamvas Béla író, filozófus, esztéta emlékére, de közvetlenül utána egy beszélgetésre is sor került a könyvtár olvasótermében, ahol jelen volt Petre Gyöngyi, a Hamvas Béla Hagyatékkezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és Bányász József, Hamvas ismerője és hirdetője. Szó volt többek között a MEDIO Kiadó által készített életműsorozatról, az író kéziratairól és a film háttérmunkájáról.
A film az író magánéletét és életművét vizsgálja, az alkotásban értelmiségiek mesélik el, hogy milyennek látták akkoriban Hamvast, illetve milyen személyes kapcsolat fűzi őket a filozófus munkásságához.
A fikciós történet a megszólalók reflexiói és visszaemlékezései nyomán, korabeli dokumentumokkal és felvételekkel gazdagítva körvonalazódik.
Hamvas univerzális tanító, páratlan nyelvteremtő író, filozófus, gondolkodó, kertész, könyvtáros és műkritikus, egyéni és egyedi vallásmagyarázó, humorista és próféta, hedonista és aszkéta, minden és semmi nem illik rá, ha kategorizálni akarjuk, mert lényegét tekintve volt besorolhatatlan művész és ember –
hangzott el a közönségtalálkozón. Bányász Józseftől megtudtuk, hogy Hamvas élete ellentmondásokkal volt tele, de örökké azt hirdette, hogy az ember olyan szinten kellene gondolkodjon, ahogy a mindennapi életet éli. Műveinek melankóliájában találja meg az olvasó az igazi örömöt, tette hozzá.
Az ügyvezető elmondta, félő volt, hogy Hamvas hagyatéka lassan enyészetté válik, ezért a MEDIO Kiadónál újraszerkesztették a kéziratait. Hamvas Béla életműsorozatának eddig 33 kötetét jelentették meg. A szövegek több mint fele nyomtatásban most jelenik meg először. Hamvas mégiscsak Hamvas, ezért az ember szeretné úgy olvasni, ahogy eredetileg írt, mondta.
A kis könyvtársorozattal és a filmmel elindult egy olyan törekvés, mely segít megközelíteni azt az aktuális kérdéskört, aminek tükrében Hamvas hedonista írói alakja a mai olvasó számára is időszerűvé válik.
Műveit ritkán fordítják le más nyelvekre, ezért nehézkesen halad az a folyamat, mely megismertetné a magyar írót a világgal. A közönségtalálkozón elhangzott: Hamvast megérteni is nehéz, nemhogy fordítani, ezért kevés fordító vállalkozik arra, hogy visszaadja műveinek milyenségét, mondanivalóját.
A beszélgetés végén a közönség is kérdezett, s az ügyvezető úgy vélte, hogy a film időutazásra invitálja a nézőt, az életmű mélyére ásva teszi érthetővé és szerethetővé az író személyét. Az esemény kötetlen hangulatban, borkóstoló mellett folytatódott tovább.