Felelevenítik a szejkei borvizes múltat
Udvarhely érdekes színfoltja volt a bivalyok vontatta szekér, amellyel borvizet szállítottak a Szejkefürdőről a városlakóknak. Civil kezdeményezésre ezt elevenítik fel hamarosan: a szekér már majdnem készen áll, a bivalyok is növekednek, bár eléggé lassan. Szállítás még nem lesz idén, de a szejkefürdői majálison vagy az 50. Népzene- és Néptáncfesztiválon már látható lesz mai formájában a bivalyos szekér, és Márta meg Márton is bemutatkozik.
[caption id="attachment_24728" align="aligncenter" width="685"] A borvizes szekér. A bivalyoknak még fel kell nőniük a feladathoz Fotó: Sinka Arnold[/caption]
A kezdeményezés Sinka Arnold önkormányzati képviselőtől származik. Az elképzelés az volt, hogy a régi fotók és a Haáz Rezső Múzeum által működtetett szejkefürdői borvízmúzeumban megtalálható egykori szekerek alapján elkészítenek egy újat, betanítanak két bivalyt erre a „munkára”, és újra elindítják a jellegzetes ízű szejkei borvíz szállítását. Sinka vásárolt is két bivalyt, az állatok Nyikómalomfalván növekednek és készülnek a feladatra.
– Bár több mint másfél évesek, egyelőre még kicsik. Azt hittem, hogy gyorsabban nőnek. Így még nem lehet befogni őket, hogy elhúzzanak egy borvizes szekeret, bár a betanításuk már elkezdődött azzal, hogy járomba fogtuk őket. De mindenképpen megmutatjuk a városlakóknak – közölte Sinka Arnold. A szekéren viszont, amely egy udvarhelyi vállalkozó műhelyében készül, már csak az utolsó simítások vannak hátra. A kezdeményezés a Haáz Rezső Múzeummal partnerségben bontakozik ki, a Haáz Rezső Alapítványon keresztül támogatásért pályáztak az önkormányzatnál, az elnyert mintegy 5000 lejt a szekér megépítésére fordíthatták.
Változott az eredeti elképzelés
Jelenleg úgy van, hogy a jubileumi, idén fél évszázadossá váló Szejke Népzene- és Néptáncfesztiválra egy kiállítással készülnek a múzeumban, ahol régi fotókkal, tárgyakkal elevenítik fel a város melletti fürdőtelep múltját, a borvízhordás történetét, a Szejkefürdőn pedig, a színpad mellett bemutatkozik Márta és Márton, a két bivaly, illetve a szekér a korsókkal.
– A folyamatot már meg tudjuk mutatni – közölte Sinka.
Az is lehetséges, hogy a rendszeres szállítást nem állítják vissza, de ha megnőnek a bivalyok, mindenképpen újabb látványossággal bővül a város turisztikai kínálata.
– Városi rendezvényeken felvonulhat a borvizes szekér, amely akár turistákat is szállíthat, a régi korsók mintájára pici szuveníreket készítenének, amelyet szejke-borvízzel megtöltve, úti emlékként vihetnek magukkal az ide látogatók – vázolta a terveket a városi tanácsos.
A jellegzetes szagú, sokak által kedvelt borvizet egyébként rendszeresen bevizsgáltatja a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal, jelenleg is iható. Sinka beszámolt arról is, hogy korábban dr. Balla Árpád nyugalmazott főorvos kutatásokat végzett a szejkevíz gyógyhatásáról, ennek eredményeit is vissza akarják hozni a köztudatba.
A feleleveníthető múlt
Sokan tudják, hogy a 19. század végén virágzó fürdőélet zajlott báró Orbán Balázs szejkei birtokán. A sós, kénsavas és szénhidrogénes források vizét igencsak kedvelték, már akkor voltak gyógyvizes medencék, és talán már akkor elkezdték a borvíz szállítását is cserépkorsókban, a jellegzetes szekérrel. Különböző helytörténeti írások szerint később az Ugron-család is foglalkozott a szejkevíz üzleti betegségek kezelésére való kihasználásával. Az egyik legbővebb vizű forrásból feltörő szejkevizet az 1910-es években palackozták is Sarolta – Szejke savanyúvíz néven.
Háromliteresek voltak a cserépkorsók, amelyeket számokkal láttak el, a bivalyok bevontatták a szekeret a városba, ahol minden korsónak megvolt a helye. A kihelyezett üres edények visszakerültek a szekérre, következő alkalommal azokban hozták a vizet. Később a jellegzetes formájú korsókat műanyag váltotta fel, a bivalyokat pedig egy traktor, aztán a 80-as években megszűnt a szolgáltatás.
A Haáz Rezső Múzeum birtokában van ma is mintegy hatvan darab régi korsó és két borvizes szekér, mindkettő a „bivalyos” időkből. És az egyik legfinomabb szejkei ásványvízforrás mellett található borvízmúzeumban – amely tavasztól őszig tart nyitva – régi fotók is mesélnek a múltról. Amely – ha megnőnek a bivalyok – legalább időszakosan, de megelevenedik.
Asztalos Ágnes