Hirdetés

Erdély értékei a Szentendrei Néprajzi Múzeumban

HN-információ
Valamikor Hámori József (1932–2021) minisztersége idején, 1997-ben fogalmazódott meg a Skanzen (SZNM) munkatársaiban, visszatérőben egy tusnádi konferenciáról, hogy jó lenne létrehozni a szabadtéri néprajzi múzeum területén egy Erdély tájegységet. Ezt dr. Cseri Miklós, az intézmény főigazgatója mondotta a csütörtöki tájegységátadó ünnepségen. [caption id="attachment_155750" align="alignnone" width="1926"] Novák Katalin, Cseri Miklós és Tikosi László a homoródalmási ház udvarán | Fotó: Simó Márton[/caption] Törvényt kellett módosítani, illetve az alapszabályt is megváltoztatták, hogy érdeklődési és „merítési” területüket kiterjeszthessék a teljes Kárpát-medencére. Egyértelmű, hogy Erdélyre esett a választásuk, hiszen Magyország Erdély nélkül nem lehetne ma az, ami, és Magyarország sem képzelhető el Erdély nélkül. Ami fontos volt: a néprajzi összefüggések felmutatása is segít a trianoni traumák feldolgozásában, amelynek következményei máig hatnak, és jórészt feldolgozatlanok. [caption id="attachment_155748" align="alignnone" width="2560"] Az almási ház a skanzenben | Fotó: Simó Márton[/caption] – Valamikor úgy tértünk vissza Erdélyből, a Székelyföldről, még a létezett szocializmus idején, hogy a Hargitáról származó fenyőgallyakat tűztünk az autóink orrára. Ezzel is jelezve, hogy merre jártunk. Most, amikor újjáépítettük az átmentett, megvásárolt házakat és középületeket, illetve másolatokat készítettünk falusi és városi objektumokról, ezt kései gallykölcsönzésként is felfoghatjuk, hogy elültetendő hajtások sarjadását segítsük, amelyek itt új fákká terebélyesedhetnek. Ezáltal a határon túliak is ráébredhetnek az értékeikre, amelyeket gondozniuk kell, az anyaországiak és az idelátogató turisták pedig megismerhetik azt az országot, amely valaha egybe tartozott, s amely szellemiekben, virtuálisan ma is egy. Nemcsak székely, nemcsak magyar, hanem háromnyelvű, román és szász értékekkel kiegészülve és így Európa történetében egy sajátos és megismételhetetlen konglomerátum, amely valamikor szervesen és egymásra utaltan működött – mondotta Novák Katalin, Magyarországi újonnan hivatalba lépett köztársasági elnöke, akinek ez volt az első nyilvános szereplése. [caption id="attachment_155747" align="alignnone" width="1882"] A rekonstruált székelyudvarhelyi postahivatal | Fotó: Simó Márton[/caption] Erősítve az összetartozás érzését, az elnök asszony szombaton Dél-Erdélybe is ellátogat, ahol meglátogatja a híres nagyenyedi kollégiumot, és megtekint több frissen felújított templomot, amelyek az ottani szórványmagyarság hitéletét és kultúráját fogják szolgálni az elkövetkező évtizedekben.

Simó Márton



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!