Nem bánták meg a vállalkozók a duális képzésben való részvételt. Mindannyian tudatában vannak: az állandósuló munkaerőhiány csökkentéséért tenni kell, a siránkozás nem vezet eredményre. Ezzel együtt kritizálják is a szakminisztérium által kidolgozott programot, amely semmiféle ösztönzést, garanciát nem ad a vállalkozóknak. A hozzájuk beosztott tanulókkal még alig találkoztak, de máris elégedettek a fiatalok hozzáállásával. Remélik, sikerül kollégát nevelni belőlük. [caption id="attachment_60601" align="aligncenter" width="1733"] Krumplihámozó kis kukták Fotók: László F. Csaba[/caption] Székelyudvarhely és közvetlen környéke, Udvarhelyszék sem védett az egész országot és azon belül Székelyföldet is érzékenyen érintő elvándorlástól, amelynek nagy részét a fiatal, húszas-harmincas korosztály teszi ki. A vállalkozók már évek óta húzzák a vészharangot, hogy egyre nehezebben találnak munkaerőt, a kétkezi munkásoktól kezdve a szellemi dolgozókig nagy hiány van utánpótlásból, gyakorlatilag minden iparágban. Pedig a cégek, éppen a munkaerőhiány miatt egyre jobb munkakörülményeket és bért kínálnak az alkalmazottaknak – olvasható az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (UKKSZ) nemrég készült Szak, szakma, szakmunkás című tanulmányában. A szakoktatás fejlesztése mint kiút A szövetség, felismerve a probléma súlyosságát, már több éve nagy figyelmet fordít az oktatás, azon belül is kiemelten a szakoktatás fejlesztésére, mivel tagjai leginkább ezen a területen igénylik az új, fiatal szakembereket (a felmérések szerint közel háromszor több szakmunkásra van szükség, mint felsőfokú végzettre). Éppen ezért az UKKSZ szoros kapcsolatban áll a tanintézményekkel (Bányai János Szakközépiskola, Kós Károly Szakközépiskola), a tanfelügyelőséggel, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalával és a megyei tanáccsal, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusával, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével (RMPSZ) és több magyarországi partnerintézménnyel, szervezettel (Bethlen Gábor Alap, Magyar Turisztikai Ügynökség stb.) is. Az összekötő szerep mellett aktív tevékenységet fejt ki a szakoktatás népszerűsítésében (PR kampányok, sajtótájékoztatók) és jelentős lobbit is folytatunk a döntéshozó szerveknél – derül ki a fent említett tanulmányból. – Sok egyeztetés, sok munka eredménye, hogy a megyében Székelyudvarhely lett az első település, ahol elindult a duális képzés – mondta Nagy György, az UKKSZ elnöke, a Gondűző Étterem tulajdonosa, vezetője. – Egy teljesen új dologba vágtunk bele, és elmondható, hogy nagyjából jól működik. Az újszerű szakképzés módszertanával még foglalkozni kell, további egyeztetésekre van szükség az iskolákkal, tanárokkal, de az irányvonal jó – jelentette ki Nagy. [caption id="attachment_60602" align="aligncenter" width="1000"] A kávéfőzés fortélyaival ismerkednek a diákok[/caption] Lehetne jobb is Vass Áron, a Nyko Kft. igazgatója viszont úgy látja, nehézkesen indul a program, látszik, hogy a duális képzés Romániában még gyerekcipőben jár. – Van, amit alakítani rajta. Egyelőre sok a kiadás vele, szinte megnyomorítják a céget. Az állam többet kellene vállaljon a költségekből, vagy legalább adókedvezményt kapnának azok, akik részt vesznek ebben – fogalmazott a fémmegmunkálásban és -feldolgozásban, hegesztett elemek gyártásában nagy múlttal rendelkező cég vezetője. A Nyko Kft. összesen 8 diáknak biztosítja a szakmai gyakorlat feltételeit, közülük öt a duális formában megszervezett osztályból érkezik, hárman pedig „klasszikus” szakiskolások. – Egyelőre velük megyünk tovább, még kérdés, hogy újakat fogadunk-e – mondta Vass Áron. Szerinte a német minta alapján kidolgozott képzési forma eléggé megalapozatlan jelenlegi formájában, de reménykedik, hátha változtatnak rajta. A labda a cégek térfelén van A háromcsillagos Küküllő Szálloda és Étterem öt tanulót fogad a Kós Károly Szakközépiskola pincér-szakács duális szakiskolai osztályából. Hárman felszolgálni tanulnak, ketten a konyhán ügyeskednek. – Nagyon nyitottak a gyerekek, pozitív a hozzáállásuk a gyakorlathoz, alázattal viszonyulnak a feladathoz. A kis szakácsokat a professzionális konyha teljesen lenyűgözte – osztotta meg eddigi tapasztalatait a szálloda igazgatója. Dobrița Ildikó határozottan kijelentette, hogy ettől kezdve a részt vevő cégeknek a feladatuk vonzóvá tenni a gyerekek számára a választott szakmát. – Rajtunk is múlik, hogy mennyire tudjuk megszerettetni a szakmát, mennyire tudjuk átadni annak lényegét. Érdekessé kell tennünk számukra, hogy a szakiskola elvégzése után ebben a munkakörben akarjanak elhelyezkedni a fiatalok – fejtette ki véleményét a szállodaigazgató. Elmondta azt is, szerinte várható lemorzsolódás, hiszen elképzelhető, hogy lesz olyan tanuló, aki épp a szakmai gyakorlaton döbben rá, hogy mégsem ezt szeretné csinálni. Viszont a duális képzésben résztvevők feladata, hogy ez a lemorzsolódás minél kisebb legyen. Dobrița Ildikó kissé furának tartja a cégek által adott ösztöndíjat mint motivációs eszközt, úgy vélekedik, hogy inkább érdekes szakmai programokkal kellene ösztönözni a fiatalokat. Az is tény, hogy jelentős befektetés a képzésben való részvétel, ahogy az igazgató fogalmazott: előre megfinanszírozunk valamit, aminek bízunk a sikerében. Ő maga is jó néven venné, ha akár helyi szinten is, de valamiféle kedvezménnyel kompenzálnák a cégeket. Dobrița Ildikó még elmondta, hogy az iskolával, osztályfőnökkel szoros és jó kapcsolatot tartanak fent, és mindenképpen folytatni szeretnék a duális képzésben való részvételt. [caption id="attachment_60603" align="aligncenter" width="1000"] A főzés rejtelmeit ízlelik[/caption] Egyelőre kevés a szakmai gyakorlat Öt tanuló után csak az ösztöndíj havi 1000 lejre rúg, erre rátevődnek a különböző járulékok, a vendéglátósok a gyakorlati napon ebédet adnak a diákoknak, a fa- és fémipari cégek biztosítást kötnek számukra, egy pedagógiai vizsgával rendelkező szakembert kell melléjük állítani, és a termelő vállalkozások esetében még mindehhez hozzáadódik a tanulás közbeni anyagveszteség. A bútorgyártásban elismert Zetam Kft. vezetőjének segítségével raktuk össze a duális képzés „vállalkozói oldalát”. – Indokolatlanul sok, amit a cégektől elvárnak. Mondhatnám azt is, hogyha például másodéven nem jön vissza egy gyerek, akkor az első éven ráköltött pénzt akár az ablakon is kidobhattam volna – véli Máté Zoltán igazgató. A másik tényező, ami meglepetésként, sőt csalódásként érte, az, hogy nagyon kevés a szakmai gyakorlat az első tanévben. – Értetlenül állok ez előtt. Az első félévben mindössze egy hetet lesznek nálunk a tanulók. Én több gyakorlatot javasolnék – mondta az igazgató. Örömmel közölte, hogy érdeklődő, ügyes gyerekek kerültek hozzájuk. Öten a duális osztályból, ketten hagyományos szakiskolai osztályból járnak a Zetamhoz gyakorlatozni. – A célunk az, hogy szeressék meg ezt a szakmát, a mestereknek is azt mondtam, hogy neveljenek kollégákat a tanoncokból – fogalmazott Máté, majd hozzátette, hogy jó a kapcsolatuk a Bányai János Szakközépiskolával is. – Mi egy lehetőségnek láttuk ezt a képzést. Hiába siránkozunk, hogy nincs munkaerő, ha nem teszünk semmit. Természetesen jól jönne, ha legalább adókedvezménnyel hozzájárulnának az erőfeszítéseinkhez. De mindenképpen kénytelenek vagyunk fiatalítani, megyünk hát előre – összegezte tapasztalatait Máté Zoltán. Van létjogosultsága a duális képzésnek A nehézségeket nem vitatja Nagy György, az UKKSZ vezetője sem. Hangsúlyozta viszont, hogy egyértelmű létjogosultsága van az újszerű, hatékony, piacképes szakmai képzésnek, hiszen a szolgáltatásban és termelésben is lassan krónikussá vált a munkaerőhiány. – Arról, hogy mennyire éri meg a cégeknek ez a fajta befektetés, két és fél év múlva lehet majd nyilatkozni – jelentette ki. Cikksorozatunk születése közben az is kiderült, hogy folytatódik a duális képzés Székelyudvarhelyen, mégis indul pincér-szakács osztály a Kós Károly Szakközépiskolában. Nagy György pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a képzést szabályozó törvényhez lehet benyújtani módosító indítványt, és felkérte a vállalkozó kollégákat: jöjjenek jobbító ötletekkel, amit a szövetség képviselhet a megfelelő helyeken. A duális formában induló szakiskolai osztályoknak otthont adó tanintézmények vezetői a jövővel kapcsolatban azt mondják: ha jobb lenne a bérezés a cégeknél, rögtön megnövekedne a korszerű szakoktatás iránti igény is, másrészt – mint korábban már érintettük – az elméleti osztályok és a szakoktatást nyújtó osztályok közti eloszlásra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Szakács-Paál István, a Bányai János Szakközépiskola vezetője örvend annak, hogy szorosabb lett a tanintézmények és a gazdasági szféra közötti kapcsolat, de szerinte ki kell futnia ennek az első évfolyamnak, hogy kiderüljön: van-e a cégek számára konkrét hozadéka a duális képzésnek. Asztalos Ágnes