A megyében Csíkszereda után Székelyudvarhelyen is képzési központot nyitott az MCC, ez a nyolcadik iroda Erdélyben. Mostantól a Küküllő-parti városban is hangsúlyosabban jelen lesz a magyar kormány által 1996-ban alapított Kárpát-medencei tehetséggondozó intézmény, amely az általános iskola felső tagozatától a felnőttkorig működtet ingyenes tehetséggondozási programokat.

Első nyilvános rendezvényükkel magasra tették a lécet: dr. Ferencz Orsolya villamosmérnök, űrkutató, Magyarország űrkutatásáért felelős miniszteri biztosa, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja tartott közel kétórás lebilincselő előadást az Agora Business Center konferenciatermében pénteken délután. A pünkösd előtti, nem éppen ideálisnak számító időpont ellenére nagyszámú érdeklődő zsúfolódott be a terembe, az űrkutatónak egyébként ez volt a kilencedik előadása, korábban többek között Csíkszeredában is bemutatkozott a Burokban született emberiség című programjával. Az erdélyi előadás-sorozat utolsó állomása volt a székelyudvarhelyi.

Bázis a Holdon?

Az emberiséget mindig foglalkoztatta a kozmosz – az űrkutatás történetével, annak előzményeivel indult az előadás, majd eljutott napjainkig, amikor – mint fogalmazott az űrkutató –

hatalmas az igyekezet a Hold irányába, ahol rövid időn belül valószínűleg bázist is létrehoz valamelyik ország. Na de melyik? Jelenleg az oroszok, a kínaiak és az amerikaiak tudnak embereket felvinni az űrbe – tudtuk meg, de ettől függetlenül hatalmas az „űrverseny”, amelyből az Európai Űrügynökség (ESA) is részt követel, erőteljesen zajlik az űrerőforrás-kutatás, és az űrbányászat sem utópia ma már.

Ennél a témánál nem lehet elvonatkoztatni a védelmi, katonai és kommunikációs szempontoktól sem, mert korántsem mindegy, hogy kik milyen céllal létesítenek bázist például a Holdon. Kérdésünkre dr. Ferencz Orsolya elmondta, hogy bár az ENSZ-ben folyamatosan napirenden van a téma, még mindig nincs egy közös nemzetközi protokoll, amely az országok jövőbeli űrtevékenységét szabályozná, ami most van, az olyan, mint a vadnyugat – jegyezte meg. Miközben már zajlik a Hold kolonizációja, nagy kérdés lehet például az, hogy lehet-e fegyvert vinni a Kármán-vonalon túl. A Kármán-vonal egyébként a világűr határa, amely 100 kilométeres magasságban húzódik, és magyar kutató, Kármán Tódor számolta ki.

Hasznos melléktermékek és morál

Bármennyire is távolinak tűnik a téma, az is tény, hogy rengeteg, az űrkutatásból származó „melléktermékkel” élünk együtt. A műholdak szerepét a hírközlésben, távközlésben, kommunikációban többnyire ismerjük, de például rengeteg orvosi felfedezés is innen eredeztethető, ilyen például a kapszulahőmérő, a pacemaker is.

Az űrkutatóknak „köszönhetjük” a napelemet, a tépőzárat, továbbá jelentős tudást ad a víz- és levegőtisztító rendszerek fejlesztéséhez is. 

A magyarországi űrkutató az űrtevékenységnek a klímaváltozás vizsgálatában betöltött szerepét is érintette. Bár ahogy mondta, a Földön az élet burokban született, hiszen mágneses terek fékezik az űrből érkező negatív hatásokat, és magát a naprendszerünket is „védi egy burok”, mégis ma már jól látható, hogy 800 ezer év alatt nem nézett szembe a Föld olyasmivel, ami hamarosan bekövetkezhet. A drasztikus klímaváltozás jelenségére utalt a kutató, amit számos videóval, tényszerű adatokat tartalmazó grafikonnal érzékeltetett. Bármennyire is ijesztően gyors a változás, Ferencz Orsolya szerint nem igaz, hogy tehetetlenek vagyunk. Bár egyetlen fékpedál van, és az nem más, mint a morál a kutatónő szerint, azaz fontos lenne tanulni, újból megtanulni, mi az elég, és a kardinális értékekre figyelni a fogyasztásban és a mindennapokban.

Bár az űrtevékenység civilizációnk fontos jelensége, az elsődleges a Föld rendbetétele

– ez volt az előadás zárszava. 

Magyar kutató az űrállomáson

Mindezek fényében mit keres Magyarország az űrben? Dr. Ferencz Orsolya előadásában a magyarok űrkutatáshoz való hozzájárulását is felvázolta, a fentebb már említett Kármán-vonaltól kezdve el az egészen új dolgokig, a HUNOR Magyar Űrhajós Programig, amelynek részeként Magyarország már ki is választotta azokat az űrhajósjelölteket, akik közül egy a jövő év végén vagy 2025 elején harminc napot tölt majd a Nemzetközi Űrállomáson.

Lapunk kérdésére, hogy miért fontos Magyarországnak részt vennie az űrkutatásban, az űrkutató először arra világított rá, hogy vannak még „kicsi” országok, akik az űr felé tekintenek.

– Ott van például a tízmilliós Izrael nagyon fejlett, komoly űriparral és önálló Hold-programmal, ugyancsak fejlett űripara van Csehországnak, Portugáliának szintén. Több mint kilencven országnak van saját műholdas képessége, és több mint hetven országnak van önálló űrügynöksége. Igenis a régióban található országoknak, Magyarországnak, Romániának, Csehországnak, Lengyelországnak van keresnivalója ebben a szektorban, mert ez most már a világgazdaság része, ebben pedig minden országnak része van – hangsúlyozta az űrkutatásáért felelős miniszteri biztos.