A perek leállítását szorgalmazzák a civilek
Támogatják a projektet, de ellenzik a Korondi Civilek a Hargita Megye Tanácsa által a korondi Sórét utcába tervezett szelektív szemétudvar- és tömörítőállomást. Másik helyszínt javasolnak, és arra kérik a megyei tanácsot: vessen véget a pereskedésnek. A következő tárgyalás időpontja ismert, az ügy végkifejlete még nem.
A Korondi Civilek és a Hargita Megye Tanácsa közötti konfliktus 2011-ig nyúlik vissza, tárgya pedig az a szelektív hulladéklerakó és háztartási szemetet tömörítő állomás, amelyet a községben tervezett megépíteni a megyei önkormányzat.
[caption id="attachment_41861" align="aligncenter" width="2560"] Séra Zoltán a házán elhelyezett kétnyelvű feliratra hívja fel a figyelmet. Patthelyzet[/caption]
Előzmények
A korondi Sórét utca végében található, lakóházak által övezett, önkormányzati tulajdonban lévő telket öt évvel ezelőtt, 2011-ben tanácsi határozattal 49 évre adta bérbe Korond Polgármesteri Hivatala a megyei tanácsnak. A területen a megyei hulladékgazdálkodási projekt részeként megvalósítandó 24 millió 260 ezer lej értékű beruházás 2015. október 31-ig épült volna meg. A megvalósításhoz szükséges vízügyi és környezetvédelmi engedélyeztetések 2013-ban megtörténtek. Két évvel később, 2015 áprilisában a helyszínen megjelentek a talajmintavevő szakemberek, júliusban pedig a kivitelező, a bukaresti illetőségű Niliteni Kft. elkezdte a munkálatokat. Időközben a civilekben tudatosult, hogy mi épül a lakóházak szomszédságában, és tiltakozni kezdtek a telep létrehozása ellen. Május-június között aláírásokat gyűjtöttek, a 231 korondi lakos által szignált petíciót pedig benyújtották a helyi és megyei önkormányzathoz, a prefektusi hivatalhoz és a megyei környezetvédelmi hivatalhoz is. Mivel a hatóságok válaszát nem találták kielégítőnek, júliusban jogi útra terelték az ügyet. A már zajló munkálatot sikerült leállíttatni, de a peres eljárás tovább gyűrűzött. A korondi civilek ősszel a Hargita Megye Tanácsa által kibocsátott építkezési engedély jogosságát perelték, a megyei önkormányzat viszont a Korondi Civil Csoportot a perekben képviselő Séra Zoltán házának 15 éve kiállított építkezési engedélyében talált perelni való formai hibát. A másfél éve tartó, a Hargita Megye Tanácsával folytatott, jelenleg már 25 tárgyalást számoló pereskedésnek így nemcsak a szemétlerakó, de a tervezett hulladéklerakó állomással szemben levő lakóház is tárgya lett. Ez év május 19-én a civilek alapfokon pert nyertek a telep építkezési engedélyének megsemmisítésére vonatkozóan, de Hargita Megye Tanácsa a Marosvásárhelyi Ítélőtáblán megfellebbezte a döntést. A tiltakozóknál akkor telt be a pohár, amikor a megyei önkormányzat a per áthelyezését kérte, így a civileket képviselő Séra Zoltán versus Hargita Megye Tanácsa ügyet jövő év január 27-én Bákóban tárgyalja az ottani ítélőtábla.
A történethez tartozik, hogy tavaly nyáron Korond Polgármesteri Hivatala egy másik, a megyei tanács által visszaosztott pénzből vásárolt telket ajánlott fel a megyei tanácsnak. A terület a jelenlegitől kb. 2 kilométerre van, nem lakott övezetben. A civilek szerint a telekügy nem tiszta, az egész csak szemfényvesztés a helyi vezetőség részéről, mert a polgármester, Katona Mihály ígérete, miszerint a telep nem épül meg a Sórét utcában, ellentmond Borboly Csaba és a projektmenedzser, Zólya László András nyilatkozatainak.
Tábla van és per is
Felverte a gaz a Sórét utca végében levő telket, amelynek egyik végében a Korond-pataka folydogál, másik végén pedig tábla hirdeti: itt épült volna fel a hulladéklerakó- és -tömörítő telep. A bekerített területtől pár méterre, az út túloldalán levő házakra, kerítésekre románul és magyarul is üzenő táblákat helyeztek ki. „16 éve adózom, mégis a HR megyei tanács le akar bontani a bírósági ítéletekkel” – a civileket a perekben képviselő Séra Zoltán házán ez a felirat „ékeskedett” múlt héten, csütörtökön, amikor a Korondi Civilek abban bízva, hogy a sajtónyilvánosság segíti ügyüket, a helyszínre invitálták a média képviselőit. Az előzményeket, az álláspontot Pál Zoltán helyi önkormányzati képviselő és Ambrus Sándor volt megyei tanácsos ismertette.
– A falu nem szeretné, hogy 25 éven keresztül naponta tizenegynéhány szemetes hordja ide be a fél megyének a szemetét – summázta Pál, aki sajnálta, hogy bár meghívták, sem Katona Mihály polgármester, sem Borboly Csaba megyeelnök nem jelent meg a sajtótájékoztatón.
Elmondta: úgy érzik, lankadt a kezdeti lelkesedés, „kezdenek kicsik lenni az ügyben”, ennek egyik oka, hogy sokan hitelt adtak az elöljáró szavainak, miszerint nem épül meg a telep, nem mellesleg pedig az is nyom a latban, hogy a pereskedéssel járó tetemes költségek is az ügyet pártoló helyi adományozók zsebét terhelték.
– A kulcsszó: a hivatalok nincsenek kódolva a saját hibáik kijavítására – jelentette ki Ambrus Sándor, aki szerint a korondi ügy ékes bizonyítéka ennek a tételnek.Úgy vélekedett, a 2011-es helyi tanácsi döntés „szerencsétlenül”, előzetes lakossági konzultáció nélkül választotta ki és ajánlotta fel a megyei tanácsnak a Sórét utcai helyszínt. Mint mondta: megyei tanácsosként személyesen 2012–2016 között háromszor is megszavazta az integrált hulladékgazdálkodási projektet, és csak 2015 májusában, a civilek petíciójának láttán szembesült azzal, hogy a kiválasztott telek nem megfelelő, de a megyei tanács vezetőségéhez és személyesen Borboly Csaba elnökhöz intézett, a helyszínmódosításra vonatkozó javaslatát nem vették figyelembe. Ambrus kifejtette: a konfliktusos helyzetben a mérleg nem egyenlő, mert amíg a perköltségek a civileket „kivéreztetik”, a megyei tanács közpénzből finanszírozza a „fellebbezések fellebbezését, ügyvédek hadát”.
[caption id="attachment_41862" align="aligncenter" width="1000"] Itt épülne a hulladéktömörítő Fotók: Lázár Emese[/caption]
Mi lesz Séra Zoltán házával?
A civileket a perekben képviselő Séra Zoltán lakóházába, pontosabban annak lebontásába kerülhet a pereskedés, ugyanis a 16 évvel ezelőtt a Korond Polgármesteri Hivatala által kiadott, a polgármester által aláírt engedélyekben formai hibát talált a dokumentációkat górcső alá vevő megyei önkormányzat.
– Úgy érzem, a polgármester nem támogatja a korondi embereket és engem sem, még annyival sem, hogy legalább megtiszteljen a jelenlétével, s azt mondja, melletted vagyok, nem bontják le a házadat, sőt, a Marosvásárhelyi Rádióban ki merte jelenteni, hogy a Sórét utca nem lakóövezet– panaszolta Séra, aki, ha veszít, akár fedél nélkül is maradhat.
A megyei tanács ne pereljen többet
– Világossá kell tenni: 1 millió 900 ezer lej van ide, ebbe a telepbe beletéve. Ezt a pénzt úgy költötte el a megyei tanács, hogy a tiltakozók, a 231 civil listáját ismerte, tehát egyértelmű volt, hogy nem akar elállni ettől a projekttől. Hogy miért nem? Biztos megvan a maga logikája, de az nem az itteni emberekével egyezik – fejtette ki Ambrus, aki szerint még most, hogy „annyi minden elment a Korond-patakán” is lehetne okos döntést hozni.
Nem a szelektív szemétudvar- és tömörítőállomás létrehozása ellen vannak, a helyszínt kifogásolják – hangsúlyozták a korondi civilek képviselői.
– Számunkra a szerencsés vég az, ha a megyei tanács, személyesen Borboly Csaba elnök úr eláll a perektől – fogalmazták meg a számukra hepiendet jelentő megoldásra vonatkozó üzenetet a megbeszélés végén.
Lázár Emese