A magyar kultúra napja alkalmából Karinthy Frigyes és felesége, Böhm Aranka közel két évtizedes kapcsolatát bemutató, Frici és Aranka című filmet vetítették péntek este Székelyudvarhelyen, a polgármesteri hivatal Szent István termében.

A filmvetítés előtt az egybegyűlteket Simon Mária Tímea, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója köszöntötte, majd Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser, a film kreatív producere kiemelte: már számtalan alkalommal járt Székelyudvarhelyen, nagy öröm számára, hogy a közönség nyitott és fogadja az általa szervezett irodalmi, zenés programokat. A Frici és Aranka című filmről elmondta, hogy egy nem mindennapi szerelmi történet és a századforduló utáni magyar irodalom egy izgalmas szegmense mutatkozik meg benne. Mint elhangzott, a produkció ötletgazdája Juhász Anna, a film egy, a színházakat megsegítő filmes pályázat keretében, a budapesti Karinthy Színházzal közösen pályázva a Sanzonfilm Studio gyártásában készült el, a Nemzeti Filmintézet támogatásával.

A közel másfél órás alkotás középpontjában Karinthy Frigyes és Böhm Aranka áll, az ő közös életüket ismerhetjük meg, ugyanakkor a századforduló irodalmi miliőjét is ábrázolja, közben ismert irodalmi szövegek megidézésével teszi élővé a száz évvel ezelőtt történteket. A nézőt a történet a múlt század elejére repíti, bemutatva az akkori kávéházi kultúrát, a kor meghatározó társasági életét, a háborút, a spanyolnáthát, a küzdelmes életet. 

A vetítés után közönségtalálkozót tartottak, ahol Juhász Anna irodalmár, a film kreatív producere, Csáky Attila producer és Erdélyi Tímea, a filmben Klug Böskét alakító színművész osztotta meg tapasztalatait és a forgatás részleteit. Csáky Attila elmondta: a film elkészítéséhez irodalmi művekből, naplókból, visszaemlékezésekből használtak részleteket, igyekeztek a valóságot leképezni, minden, ami elhangzik, az megtörtént, valóság és tiszta irodalom.

– Felemelő volt, hogy egy ilyen kulturális és szellemi örökséggel foglalkozhattunk, úgy prezentálva, hogy az izgalmas és élő legyen. Fontos volt számunkra, hogy a néző ne szobrokat lásson, ne nagy kijelentéseket halljon, hogy majd mi most megmondjuk, hogy mi a magyar kultúrkincs, meg mitől értékesek az emberek, hanem hús-vér embereket látunk, akik aztán kultúrkinccsé váltak. Úgy érzem, hogy sikerült átadni, amit akartunk – részletezte.

A gondolatot Juhász Anna azzal egészítette ki, hogy a szereplők emberi oldalát igyekeztek kiemelni, hogy szeretnek, elbuknak, önzők, megbocsátanak, továbblépnek, leragadnak. Erdélyi Tímea színművész kifejtette, hogy számára olyan időutazás volt a filmmel dolgozni, amilyenre gyermekkora óta vágyott. Hozzátette: ha egy ismert személyt, az ő világát, gondolkodásmódját, személyiségét, életét, szerelmeit dokumentumfilm helyett ilyen formában mutatják be, az kevésbé tankönyvszagú. Épp ezért jobban felkelti az emberek érdeklődését és megszünteti a távolságot, könnyebben beleláthatunk, és ahelyett, hogy azt éreznénk, ami a vásznon van, az csupán a régmúlt, azt érezhetjük, hogy itt van velünk, nekünk, a jelenben.

A magyar kultúra napja alkalmából az alkotók szombat este Csíkszeredába látogattak, a csíki közönség is részt vehetett a Frici és Aranka című film közönségtalálkozóval egybekötött vetítésen.