Végéhez ért a kanadai Archaeotek és a Haáz Rezső Múzeum közös projektjének idei szakasza: a kutatómunkát végző diákok zárásként péntek délelőtt beszámoltak eredményeikről a városi könyvtárban. Az idei kutatások nagy eredménye: sikerült lezárni a bögözi csontanyag vizsgálatát. Jövőben arcrekonstrukciót is végeznek. [dropcap]N[/dropcap]yárádi Zsolt régész, a projekt vezetője az elmúlt hetek eredményeit összegezte lapunknak. Az a csoport, aki pénteken mutatta be kutatásaik eredményeit, kizárólagosan gyereksírokat vizsgált. A leletanyag a bögözi, a telekfalvi és máréfalvi sírokból került elő. Nyárádi szerint ez egy érdekes válfaja az antropológiának, mivel gyerekcsontokat igencsak ritkán vizsgálnak: nem lehet megállapítani a nemüket, de a betegségeket annál inkább tudják vizsgálni. Az előadásokon elhangzott, hogy sok gyerek olyan betegségekben szenvedett, mint a csontrák, szifilisz, TBC vagy csontritkulás. Ezek a betegségek jelen voltak a mindennapjaikban. Ami igazán meglepő: teljesen hiányoznak a csonttörések, mind a gyerekeknél, mind a felnőtteknél. A harci sérülések a felnőtteknél gyakoriak kellett volna legyenek. „A sírok kora 600-700 periódust ölel fel. Izgalmas, hogy ennyi fajta betegséget lehet felfedezni a csontokon, de nincsenek rajtuk törések. Ez arra utalhat, hogy a gyerekek nem lovagoltak, nem végeztek olyan tevékenységet, amely a töréshez vezethet. Szintén érdekes, hogy a skorbut és a csontritkulás szintén számos csonton kimutatható. Találtak egy olyan temetkezési helyet is, ahol a lepra nyomai is kimutathatók voltak” – részletezte a projektvezető. Nyárádi külön kiemelte, hogy 2015 igazán nagy sikere a bögözi csontanyag vizsgálatának lezárásában rejlik: több mint 300 temetkezést vizsgáltak meg az elmúlt két évben. Ezeknek az előzetes feldolgozása megtörtént, a kutatócsoport télen kerül vissza az egyetemre, megírják a szakelemzéseiket. Az eredményeket kiadványokban teszik közzé, ezáltal kerül fel a tudomány világtérképére Székelyföld. Antalfi József