Kallós Zoltán, az Oktatási Minisztérium államtitkára és Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő részvételével zajlott az RMDSZ Udvarhelyszéki Területi Szervezete által megrendezett esemény a Református Esperesi Hivatalban pénteken. Mielőtt a parlamenti vita előtt álló új közoktatási törvény került volna terítékre, Antal Lóránt szenátor és Kallós Zoltán A közösségért kormányzunk! konzultáció részeként beszámolt azokról az eredményekről, amelyekhez a szövetség kormányzati jelenléte hozzájárult.

Tűzoltás és építkezés

Ez a két szó jellemezte a jelen kormányzati ciklus eltelt részét a két politikus szerint, akik főleg az energiaárak befagyasztását, illetve a nyugdíjasok támogatását emelték ki.
– Az oktatási intézmények is fél árat fizetnek az elektromos áramért – tért át a találkozó központi témájára Kallós, aki többek között ezzel magyarázta, hogy miért jó a tanügy szempontjából az RMDSZ jelenléte a kormányban, majd elsorolta, hogy lesz 203 új bölcsőde, 190 tanintézetet újítanak fel, növelték a gyermekpénz összegét, kiterjesztették a meleg ebéd programot, amelyből több mint tízezer magyar diák részesül (Udvarhelyszékről 3 iskola került be a támogatottak közé), és ott van számos pályázati lehetőség.

Bérgondok

A kormány által a napokban elfogadott közoktatási törvény-tervezet előkészítése során az RMDSZ a következő elveket követte: a kisebbségi jogok bővítése, az oktatás finanszírozásának növelése, illetve a pedagógusok bérének növelése. Csak hellyel-közzel sikerült ezeket az elveket érvényesíteni, bár a kisebbségekre vonatkozó elemek megmaradtak, sőt, bővültek is, például – amennyiben a parlamentben a jelenlegi formájában szavazzák majd meg – a tanítók mellett ezután az óvónőknek is pluszban kifizetik a román foglalkozásokat.
A pedagógusok és iskolaigazgatók bérének emelése terén nincs nagy előrelépés, ez utóbbit a hallgatóság köréből többen is sérelmezték. Egy korábbi „befagyasztás” következtében jelenleg gyakori az a helyzet, hogy az intézményvezetőnél a korban, képzettségben vele egy szinten álló kolléga akár ezer lejjel is többet keres havonta. Kallós reméli, a parlamenti vita során sikerül erre megoldást találni.
A találkozón felmerült egy másik bérezési anomália is: a másodszori kiírásához érkezett PNRAS-program, amely az iskolaelhagyás visszaszorítását, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását célozza meg, nehézkesen megy és nagy terhet ró az intézményvezetőkre vagy a projektmenedzserekre, akiknek ezért még fizetséget sem lehet elszámolni.
– Jó dolog a sok pályázat, csak az, aki dolgozik velük, legyen megfizetve – jegyezte meg egy iskolaigazgató.

Paradigmaváltás kell

A románnyelv-tanítás kérdését, a cikluszáró vizsgákra évek óta jellemző gyenge eredményeket is érintette az államtitkár. Felhívta a figyelmet a szaktárca egyik uniós programjára, amelynek részeként 6000 pedagógus továbbképzése zajlik románnyelv-tanítás témában, illetve arra is, hogy az új törvény lehetőséget biztosít majd cserediákprogramok, nyelvtáborok szervezésére. Kallós, majd Antal is hangsúlyozta a románnyelv-tanítás kapcsán a pedagógusok és szülők felelősségét, mint mondták, részükről igyekeznek megteremteni a feltételeket, elérve, hogy a román törvényalkotók között egyre többen fogadják el a „román mint idegen nyelv” szükségességét, a labda az oktatási intézmények térfelén pattog. A román nyelv ismerete óriási lehetőség, hozzájárul az itthon maradáshoz, ha ugyanazokkal az esélyekkel indul a magyar közösség tagja is, mint a többségi. A nemzeti identitást óvni kell, de a büszkeség nem elég, paradigmaváltásra van szükség ezen a téren – húzta alá a szenátor.