Az RMDSZ Udvarhelyszéki Nőszervezet szervezésében tartottak családoknak szóló konzultációt és előadást az udvarhelyi Bocskai István Közösségi Házban. A vendégeket Bartalis Izabella, a szervezet elnöke köszöntötte. Az előadást Horváth Anna ügyvezető alelnök felvezetője előzte meg. Az RMDSZ családpolitikájának eddigi megvalósításai közül kiemelte, hogy az elmúlt évben koherens támogatási modellt állítottak össze. Hozzátette: a családpolitika nehezen hozza meg látványos hatását, sok időre, illetve a fiatalok bizalmára van szükségük ahhoz, hogy mérhető demográfiai eredményeket érjenek el.
Hadnagy Jolán előadása elején tisztázta a mese eredettörténetét, illetve a műfajnak az emberi lélekre gyakorolt jótékony hatását.
– A népmesékben és a jelenkori családmodellekben egyaránt nagyon fontos a közösségen belüli alázat, mert a mai világunk alapja is az idősek tisztelete – kezdte előadását a meghívott. 
Mint mondta, tanulságuk által a népmesék meghatározó szerepet töltenek be a fiatalok mindennapi fejlődésében.
– Olyan erő van a mesékben, amely nemcsak a gyerekeket tanítja az életre, hanem a felnőttek lelkét is csodával tölti fel – hangsúlyozta.
Előadásának túlnyomó részében a népmesékben felfedezhető családmodelleket vázolta fel, mondván, ezekre épül a mai családok szerkezete is.
– Az alapvető, természetes mivoltában jól működő modellek nagyon régiek, ott vannak már a legelső magyar népmesékben – emelte ki az előadó.
Megjegyezte, régen nem volt meglepő, ha egy családban három, négy vagy akár öt gyereket vállaltak, de ma már a felnőttek nem mernek élni, nem értik a világ ok és okozati összefüggéseit, s egyre nehezebben merítenek bátorságot ahhoz, hogy elinduljanak a saját életútjukon.
– Félelemmel telve pedig aligha vállalnak gyereket a fiatal párok – hangsúlyozta. – A gyerekvállalás a kultúra életben tartását és a nemzeti öntudat megerősödését támogatja. A népmesék az egészséges családmodell mellett az egészséges nemi szerepeket és a gyerekvállalást szintén szorgalmazzák.
Néphagyományunk és népmeséink megtanítanak magyar szellemiségben élni. A mesék erkölcsi üzenetét tekintve kifejtette, a történetekben a főhős mindig a közösség jóllétét helyezi előtérbe.
– A szereplő az énközpontú világnézet helyett a közösség értékrendjét követi – hangsúlyozta. – A mese felkészíti a gyereket arra, hogy önzetlenül segítsen a környezetén, embereken és állatokon egyaránt. Támpont ez a családok életében, hiszen a személyes boldogság megteremtéséhez elsőként a család boldogságát kell megteremteni – fűzte hozzá. 
Kiemelte továbbá, hogy a felnőttek legyenek megfontoltak azzal kapcsolatban, hogy milyen modern műmeséket olvasnak a gyerekeknek. Egyes kortárs mesék nem a mi értékrendszerünk szerint épülnek fel, s az ilyen mesék nem mutatnak jó példát a kisgyerek személyiségfejlődéséhez.
– A magyar népmesekincsünk modelljei csodákat teremtenek, s a történetek nem arról szólnak, hogy minden rendben van, hanem arról, hogy minden rendbe hozható. Ezt az erőt kell felfedezni a mesékbe kódolt családmodellekben – zárta előadását az óvónő.