A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Pálos Rend tematikus vándorkiállítása Ma­ros­vá­sár­helyről érkezett a Haáz Rezső Múzeumba. A megnyitót megelőzően a sajtó képviselőit drd. Pető Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, a kiállítás egyik kurátora kalauzolta végig a Haberstumpf-villa látványosan átalakított termeiben. Gótikus boltívek alatt tárul fel a rend több évszázados múltja, amely kéz a kézben jár a magyar történelem alakulásával. A tárlatot remetebarlangot jelképező installáció nyitja, amely az első remete szerzetes, a január 15-én ünnepelt Remete Szent Pál legendáját idézi meg, majd a kiállítótermek évszázadok emlékeit vonultatják fel, és a pálos lelkületet, a rend jólétét, gazdálkodását, alkotó tevékenységét, majd hanyatlását és újjászületését, a szentek kultuszát, a pálosok és a világ kapcsolatát, valamint a rend anyagi és szellemi örökségét mutatják be.

Ritka kincsek az üveg mögött

A szerzetesrendet 1205 körül alapították, és az egyetlen olyan ma is működő magyar rend, amelyet a pápa a középkorban elismert, központja Budaszentlőrincen volt. A rend történelmét Mohács után a hanyatlás és újjászületés jellemezte, kolostorai többször elpusztultak vagy feloszlottak. A tárlaton megtekinthetők a pálos rendtörténet olyan kiemelkedő, emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörös márvány sírköve, Martinuzzi Fráter György (aki maga is pálos szerzetes volt) egyetlen ismert 17. századi portréja vagy épp barokk kori pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek vagy Vezér Ferenc munkái. A bemutatott anyag döntő többsége középkori és  magyarországi feltárásokból származik, de reflektál a pálos rend erdélyi, partiumi történetére is. A kutatások szerint a középkorban ugyanis 10-12 kolostorral is jelen voltak itt, a barokk idején pedig Illyefalván, Tövisen, Tordán és Nagyváradon működtettek kolostort a pálosok. A kurátoroknak sikerült ritkán vagy még soha be nem mutatott tárgyakat is beépíteniük a kiállítás anyagába, bár az erdélyi jelenlétről nagyon kevés tárgyi és írott anyag maradt fenn. Egyik különleges látnivaló például a Csíki Székely Múzeumtól kölcsönzött 1537-ből származó velencei ősnyomtatvány, amely Szent Ágoston reguláit magyarázza. Látható egy 1700-as évekre datált pápai oklevél is, amelyet a tövisi kolostor számára bocsátottak ki.

Pécsi Fekete Madonna

Pecsétek, iratok, kegytárgyak láthatók a tárlókban, továbbá egy, a balatonfelvidéki Salföld ma már romos kolostorának látványos makettje hozza közelképbe, hogyan élhettek a középkorban a szerzetesek. Magyarország viszonylatában igazi régészeti ritkaság a Toronyalján feltárt kút és annak 15-16. századi leletei, amelyeket szintén bemutat a tárlat. Egy valósághűen berendezett szentélyben tekinthetjük meg a Częstochowai Fekete Madonna pécsi másolatát, amely még sosem hagyta el a magyarországi várost.
Pethő Zsuzsa a tárlatvezetésen hangsúlyozta: így együtt még soha nem volt össze­gyűjt­ve ennyi ritka tárgy és lelet, amelyek a pálos rendnek állítanak emléket, amelynek szerepe megkérdőjelezhetetlen a magyar művelő­dés­tör­té­netben. A pálosok a kultúrában is tevékenykedtek, a szellemi munka különösen a középkor után játszott vezető szerepet életükben. Kódexmásoló műhelyek, könyvtárak és iskolák fémjelzik a pálosok írásnak, olvasásnak és tanulásnak szentelt életét. A kiállításon kis látcsövek segítségével „bekukucskálhatunk” az egyébként átlagember szá­má­ra nem látogatható buda­pesti Pálos Könyvtárba is, 3D-s fotók segítségével.

Kisvonattal a pálosok világában

Az utolsó terem a jelenről szól. A pálosok ma a magyar rendtartományban öt kolostort tartanak fenn (összesen 18 rendtaggal), s ezek a helyszínek központi helyen, egy terepasztalon futó vasútmodell megállóiként szerepelnek, valúsághű megjelenítésben. A modellvasút az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Częstochowába induló Fe­kete Ma­donna za­rán­dok­vo­na­tot je­le­ní­ti meg, amely szim­bo­li­ku­san összeköti az öt magyar kolostort – köztük a har­gi­tafürdőit – Częstochowa Jas­na Góra kolostorával. E­gyéb­ként a pálosok ma közel 500 szerzetessel vannak jelen 4 kon­ti­nensen, 17 országban.
A kiállítás ünnepi megnyitója ma délután 5 órakor kezdődik a múzeum szomszéd­sá­gában, a Kis Szent Teréz-plé­bá­ni­atemplomban, ahol beszédet mond többek között dr. Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum képviseletében L. Simon László főigazgató, valamint a Magyar Pálos Rend részéről Bátor Botond hargitafürdői elöljáró, plébános. Az eseményen közreműködik Petrás Mária csángó népdalénekes és a Lux Aurumque Kamarakórus. A tárlat május végéig látogatható a székelyudvarhelyi múzeumban.