Orbán Viktor tusványosi előadása elején jó hírként újságolta, Tusnádfürdőre jövetelét ezúttal nem akadályozták román szélsőséges nacionalisták és az állami szervektől sem kapott demarsot, illetve a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokban rekordokat döntenek.

– Románia ma már Magyarország harmadik legfontosabb gazdasági partnere. A miniszterelnökkel tárgyaltunk egy Budapestet Bukaresttel összekötő gyorsvasútról és Románia schengeni tagságáról is, és vállaltam, hogy az októberi, vagy ha szükséges, a decemberi bel- és igazságügyi tanácsülésen ezt a kérdést napirendre tűzzük, és ha lehet, át is visszük – utalt vissza a magyar miniszterelnök a Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel folytatott péntek délelőtti tárgyalására. Rámutatott: az idei tusványosi beszédéhez Brüsszelből kapott demarsot, ahol elítélték a magyar békemissziós erőfeszítéseket, és nem értékelték a keresztényi kötelességet.

– Emlékeztetném magunkat arra, hogy az Uniónak van egy alapszerződése, amely szó szerint tartalmazza a következő mondatot: „Az Unió célja a béke.” Brüsszel azt is sérelmezi, hogy háborúpárti politikának nevezzük azt, amit ők csinálnak. Szerintük ők a béke érdekében támogatják a háborút – mondta Orbán Viktor. Megjegyezte: minden kritika ellenére a békemisszió kezdete óta az amerikai és az orosz hadügyminiszter beszélt egymással, a svájci és az orosz külügyminiszter tárgyalásokat folytatott, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő felhívta Donald Trumpot, és az ukrán külügyminiszter Pekingbe utazott tárgyalni.

– A háborúpárti európai politikából lassan, de elmozdulunk a békepárti politika irányába – hangsúlyozta.

Kialakulóban egy új világ

Orbán Viktor tusványosi beszédét három nagy témára építette fel. Az elsőben tíz pontban a háború egy nem várt mellékkövetkezményére, azaz egy készülődő új világrendre hívta fel a figyelmet, majd beszélt a háború utáni várható világ- és európai politikai helyzetről, illetve arról, hogy Magyarországnak és a Kárpát-medencei magyarságnak hogyan kell felkészülnie az új világra.

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban kijelentette: „Ez az Amerikai Egyesült Államok proxyháborúja. Kifejtette: a nyugati szankciókkal nem lehet az orosz gazdaságot kivéreztetni. Nézete szerint az európai politika összeomlott, feladta önállóságát, az USA külpolitikáját követi. A szankciók miatt elszálltak az energiaárak, az Európai Unió versenyképtelenné vált. Megjegyezte: az európai politika összeomlott, ugyanis feladta saját érdekeinek védelmét.

– Európa ma nem tesz mást, mint az USA demokratapárti külpolitikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is. A szankciók, amelyeket bevezettünk, alapvető európai érdekeket sértenek, fölviszik az energia árát és versenyképtelenné teszik az európai gazdaságot. Az, hogy szó nélkül hagyjuk az Északi Áramlat felrobbantását, hogy maga Németország szó nélkül hagyja a saját tulajdonában álló vagyontárgyával szemben nyilvánvalóan az amerikaiak irányításával végrehajtott terrorcselekményt, és erről egy hangot nem mondunk, nem vizsgáljuk, nem akarjuk tisztázni, nem akarjuk jogilag fölvetni, éppen úgy, mint Angela Merkel lehallgatásánál sem cselekedtünk helyesen, amit Dánia segítségével hajtottak végre, szóval ez nem más, mint a behódolás aktusa – mutatott rá a magyar miniszterelnök. Hozzátette: az európai politika azért is omlott össze az orosz–ukrán háború kezdete óta, mert az európai hatalmi rendszer lényege a Párizs–Berlin tengely volt. Szerinte ez a tengely vagy centrum megkerülhetetlen volt, de a háború óta kiépült egy másik központ és egy másik hatalmi tengely.

– Hogy a hatalmi centrumot megváltoztassák Európában és kikerüljék a német–francia tengelyt, ez nem új gondolat, csak a háború tette lehetővé. A gondolat korábban is létezett, ez valójában egy régi lengyel terv, amely úgy akarja megoldani Lengyelország problémáját, mármint hogy Lengyelország bele van szorítva egy hatalmas nagy német és a nagy hatalmas orosz állam közé, hogy Lengyelországot akarja megtenni Európa első számú amerikai támaszpontjává. Mondhatnám, behívja az amerikaiakat a németek meg az oroszok közé – részletezte. Megjegyezte: régi terv Oroszország meggyengítése és Németország túlfejlődése is.

„A lengyelek rongyosra rugdosták a hátsó felünket”

Orbán Viktor a magyar kormányt érő korábbi lengyel kritikát is szóvá tette.

– Ha Lengyelország, Németország és Közép-Európa fejlődési dinamikáját nézzük, akkor már nem tűnik annyira lehetetlennek, különösen ha közben Németország fölszámolja a saját világszínvonalú iparát. Lengyelország ezért a stratégiáért adta fel a V4-ekkel való együttműködést. A V4 mást jelentett. A V4 azt jelenti, hogy tudomásul vesszük, hogy van egy erős Németország, van egy erős Oroszország, és a kettő közé a közép-európai államokkal együttműködve egy harmadik tényezőt hozunk létre. A lengyelek ebből kihátráltak, és a francia–német tengelyt elfogadó V4-es stratégia helyett a francia–német tengelyt kiiktató másik stratégia megvalósításához kezdtek hozzá. Ha már beszélünk a lengyel testvérekről, itt halkan említsük meg, különösen, hogy most már rongyosra rugdosták a hátsó felünket – ismertette a magyar miniszterelnök. Úgy fogalmazott: „A lengyelek a legszemforgatóbb és a legálságosabb politikát művelik egész Európában. Morálisan kioktatnak bennünket, az oroszokkal való gazdasági kapcsolatainkért kritizálnak, és közben önfeledten üzletelnek az oroszokkal és vásárolják az olajat, áttételeken keresztül ugyan, és működtetik vele a lengyel gazdaságot.”

„Európa összeomlott”

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a békemisszió a béke megcélzásán túl azt is sürgeti, hogy Európa folytasson végre önálló politikát. Rámutatott: a háború felfedte azt a tényt, hogy a világ jelenlegi legnagyobb problémája a Nyugat gyengesége, illetve szétesése.

– Amikor Közép-Európáról és Nyugat-Európáról beszélünk, akkor nem véleménykülönbségekről beszélünk, hanem két különböző világképről, két mentalitásról, két ösztönrendszerről, és ebből fakadóan két különböző érvelésről. Nálunk nemzetállam, ami stratégiai realizmusra kényszerít bennünket. Nálunk posztnemzeti vágyálom, amely érzéketlen a nemzeti szuverenitásra, nem ismeri a nemzeti nagyságot és nem is rendelkezik közös nemzeti célokkal. Ezzel kell szembevetnünk, ez a realitás. És végezetül a valóság utolsó eleme, az pedig az, hogy ennek a posztnemzeti állapotnak, amit Nyugaton látunk, van egy súlyos, drámai demokráciát megrengető politikai következménye. Ugyanis a társadalmakban egyre erőteljesebb az ellenállás a migrációval szemben, a genderrel, a háborúval és a globalizmussal szemben. És ez létrehozza az elit és a nép, az elitizmus és a populizmus politikai problémáját – összegzett a magyar miniszterelnök.

Világpolitikai fordulat

Ázsia átveszi a vezető szerepet a Nyugattól. A katonai erőviszonyok kiegyenlítődtek, gazdaságilag pedig már náluk van az erőfölény. Emiatt az Egyesült Államok státusa megőrzéséhez változtatni fog külpolitikáján, vissza fog venni a demokráciaexportból. Orbán szerint ki fogja fizettetni Európával a biztonságot, ez következik Donald Trump politikájából. Az Uniónak fel kell adnia magát mint politikai entitást, és gazdaságát meg védelmét kell megerősítenie – hangzott el az előadásban.

– Mi az európai válasz a világrendszerváltásra? Nekünk két lehetőségünk van. Az elsőt úgy hívjuk, hogy skanzen. Ez van most. Efelé tartunk, az USA alá betagolódva egy alászakosított szerepben marad Európa, aminek csodájára jár a világ, de már nincsen benne fejlődési dinamika. A második lehetőség, amit Macron elnök úr hirdet meg, a stratégiai autonómia. Magyarul, be kell neveznünk a világrendszerváltás versenyébe – mondta Orbán. Hozzátette: Kínának jobb ajánlata van Magyarország számára, mint az Amerikai Egyesült Államoknak. Az EU elvesztette a háborút, nem tudja finanszírozni, és nem fogja tudni finanszírozni Ukrajna működtetését sem. Az EU fogja megfizetni a háború árát, és ez az ár magas lesz.

A magyar nagystratégia

Világrendszerváltás van, ehhez magyar „nagystratégia” kell. Orbán szerint ezt a stratégiát már elkészítették. Bekapcsolódtak Donald Trump „programíró rendszerébe”. Külön európai uniós minisztériumot hoztak létre – említett néhányat az eddigi intézkedések közül. Rámutatott: „A stratégiával egy gond van: túl értelmiségi, még nem közérthető, még kell legalább egy fél év, mire teljes lesz.”

A magyar nagystratégia veleje: „Nem engedjük magunkat bezárni a most kialakuló két fél világgazdaság egyikébe se.” Mindkettőben ott kell lenni – jelentette ki a miniszterelnök.

Nincs magyar nagystratégia külhoni magyarok nélkül

Orbán Viktor szerint a nagystratégia másik fontos eleme a nemzeti szuverenitás védelme, amely a gazdaság alapja is.

– Ennek a magyar nagystratégiának nemzeti alapokon kell állnia, minden magyarok lakta területet magában kell foglalnia, és a világon élő összes magyart magához kell kapcsolnia. Csak Kis-Magyarországból, csak Kis-Magyarország mint keret elégtelen. Ezért most nem merek mondani évszámot, mert azt be kell tartani, de belátható időn belül az összes olyan támogatást, amely a magyar társadalom stabilitását és rugalmasságát szolgálja, például a családtámogatási rendszert, ki kell terjeszteni teljes egészében a magyarok lakta területekre az országhatárokon kívül is – emelte ki Orbán, majd a 2010-től a külhoni magyaroknak nyújtott támogatásokról is szólt.

Sikerre vinni a stratégiát

Megjegyezte: évente átlagosan 100 milliárd forintot juttatnak a Kárpát-medence magyarságának, míg 2010 előtt ez az összeg csak 9 milliárd forint volt.

– Ha megvan a magyar nagystratégia, akkor milyen politikával lehet azt sikerre vinni? – tette fel a kérdést a magyar miniszterelnök. Szerinte a siker titka, hogy a Kárpát-medencei magyarok pontosan tudják, hogy nem kompromisszumokat kell kötni, hanem kérlelhetetlen kiállásra van szükség, illetve a nemzet szabadsága mellett a személyes szabadságukra is igényesek.

– A magyarnak a rend nem önérték, hanem a szabadsághoz szükséges állapot, amiben háboríthatatlanul élhet. A magyar szabadságérzethez és szóhoz legközelebb a háborítatlan élet kifejezés áll. Az én hazám, az én házam, az én váram, az én életem, és majd én eldöntöm, hogy mitől érzem jól magam a saját bőrömben. Ez egy antropológiai, genetikai és kulturális adottsága a magyaroknak, ehhez kell alkalmazkodnia a stratégiának – hangsúlyozta Orbán Viktor. Megjegyezte: a nagystratégiát győzelemre vinni akaró politikának is ebből kell kiindulnia. Rámutatott: Nyugaton folyamatosan meg fogják kérdőjelezni nemcsak a nagystratégia tartalmát, hanem a szükségességét is, de a küzdelmet vállalni kell. Meglátása szerint a stratégia utolsó szakaszának végrehajtását a mai húszas-harmincas éveikben járó fiatalok fogják végrehajtani.

– Amikor arról gondolkodunk, hogy hogyan kell végigvinni egy ilyen stratégiát, akkor tudnunk kell, hogy a következő nemzedékekben is lényegileg csak két álláspont lesz, mint a mi nemzedékünk életében. Lesznek a liberálisok, meg lesznek a nemzetiek. Azt kell mondanom, hogy a liberális, slim fit, latte-avokádós, mindenmentes, öntetszelgő politikusok lesznek az egyik oldalon, és velük szemben állnak a két lábbal a valóságban álló, nemzeti érzelmű, vagány fiatalok. Ezért a toborzást a fiatalok között el kell kezdenünk még most és még nekünk. Az ellenfelet a liberális korszellem folyamatosan szervezi és csatasorba állítja. Ott nem kell toborozni, toborzódik magától. A mi táborunk azonban más. A nemzeti tábor csak trombitaszóra bújik elő, ez a fiatalokra is igaz, és csak magasba emelt zászló alá tud gyülekezni, ez a fiatalokra is igaz. Ezért nekünk nemzeti érzelmű, bátor, fiatal harcosokat kell találnunk. Nemzeti érzelmű, bátor, fiatal harcosok kerestetnek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! – zárta a tusványosi beszédét Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.